„Nemesgázok” változatai közötti eltérés

A nemesgázok [[atomsugár|atomsugara]] a többi főcsoportbeli elemekhez hasonlóan fokozatosan nő a periódusokban lefelé haladva, az elektronhéjak számának növekedése miatt. Az atomméret sok másik tulajdonsággal áll összefüggésben. Például az [[ionizációs energia]] a rendszám növekedésével csökken a nemesgázok között, ennek oka, hogy a nagyobb atomoknál a külső elektronok távolabb vannak az atommagtól, amely így nem gyakorol rájuk akkora vonzó hatást, ezért könnyeben leszakíthatók az atomról. A nemesgázoknak minden periódusban a legnagyobb az ionizációs energiájuk, ez is az elektronkonfiguráció stabilitását jelzi és összefüggésben áll az elemek kicsi reakciókészségével.<ref name=greenwood891/> A nehezebb nemesgázok ionizációs energiája viszont kisebb, mint néhány első sorozatbeli elemé, mint a fluoré és az oxigéné, ez hatással van reakcióképességükre. A nemesgázok nem képesek elektronfelvétellel stabil anion kialakítására, tehát [[elektronaffinitás]]uk pozitív.{{jegyzet*|Az elektronaffinitást többféleképpen szokták definiálni, jelen esetben a Magyarországon elterjedtebb értelmezést használjuk, vagyis azt az energiamennyiséget értjük alatta, mely egy mólnyi gázállapotú atom vagy molekula esetén egy elektron felvételéhez szükséges egyszeresen negatív töltésű ion létrehozásához. Így a pozitív standardpotenciálelektronaffinitás azt jelenti, hogy a negatív ion képződéséhez energiabefektetés szükséges. Az angol nyelvterületen másképp definiálják az elektronaffinitást, ezért ott az elektronaffinitás-értékek ellentettjei a Magyarországon használatos értékeknek, vagyis a nemesgázok elektronaffinitása negatív.}}<ref>{{cite journal |journal=Journal of Chemical Education |author=Wheeler, John C. |year=1997 |volume=74 |pages=123–127 |title=Electron Affinities of the Alkaline Earth Metals and the Sign Convention for Electron Affinity|url=http://adsabs.harvard.edu/abs/1997JChEd..74..123W|bibcode= 1997JChEd..74..123W |doi= 10.1021/ed074p123 }}; {{cite journal|journal=Chemical Reviews |year=1994 |volume=94 |pages=2291–2318|author=Kalcher, Josef; Sax, Alexander F.|title=Gas Phase Stabilities of Small Anions: Theory and Experiment in Cooperation |doi=10.1021/cr00032a004|issue=8}}</ref>

A nemesgázok [[Fullerének|fullerénnel]] endohedrális vegyületeket alkothatnak, amelyben a nemesgázatom a fullerénmolekula belsejébe van zárva. 1993-ban felfedezték, hogy ha a C₆₀ fullerént héliummal vagy neonnal együtt nagy nyomásnak teszik ki, sajátságos vegyületek, például He@C₆₀ képződhetnek (a ''@'' azt jelöli, hogy a héliumhéliumatom a C₆₀ belsejében található).<ref>{{cite journal|title=Stable compounds of helium and neon. He@C60 and Ne@C60|author1=Saunders, M. |author2=Jiménez-Vázquez, H. A. |author3=Cross, R. J. |author4=Poreda, R. J. |journal=[[Science (journal)|Science]]|year=1993|volume=259|pages=1428–1430|doi=10.1126/science.259.5100.1428|pmid=17801275|issue=5100|bibcode= 1993Sci...259.1428S }}</ref> Azóta sikerült előállítani az argon, a kripton és xenon ilyen típusú vegyületét is.<ref>{{cite journal|title=Incorporation of helium, neon, argon, krypton, and xenon into fullerenes using high pressure|author1=Saunders, Martin |author2=Jimenez-Vazquez, Hugo A. |author3=Cross, R. James |author4=Mroczkowski, Stanley |author5=Gross, Michael L. |author6=Giblin, Daryl E. |author7=Poreda, Robert J. |journal=[[J. Am. Chem. Soc.]]|year=1994|volume=116|issue=5|pages=2193–2194|doi=10.1021/ja00084a089}}</ref>