|
| kép =
| képaláírás =
| forrás = [[Tátikahide]]
| forrás = Gyöngyös-Rédei-víztároló, [[Gyöngyös (település)|Gyöngyös]], [[Mátra]], [[Magyarország]]
| forrásszint = 32020
| vízhozam =8
| torkolat = [[Tarna Zala(patakfolyó)|Tarna]], [[TarnaörsFenékpuszta]]
| torkolatszint =
| országok = {{zászló|Magyarország}} [[Magyarország]]
| hossz =33,4
| terület =
| terület = 544<ref>{{cite web|url=http://www.evizig.hu/JVK/Tarna_2-4-2.pdf|title=Tarna vízgyűjtő alegység|publisher=Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság|accessdate=15-09-2013 }}</ref>
}}
{{egyért2|a Tarnába torkoló patakról|Gyöngyös (egyértelműsítő lap)}}
A '''Gyöngyös-patak''' aegy [[Mátra]]kis aljában ered, [[Gyöngyös (település)|Gyöngyös]] város nyugati határában, a Gyöngyös-Rédei-víztárolóból, amely a [[Tarján-patak (Gyöngyös)|Tarján-patak]] és a [[Toka-patak]] összefolyásának vizét duzzasztja fel [[Heves megye|Heves megyében]], mintegy 320 méteres [[tengerszint feletti magasság]]ban.Hossza A patak forrásától kezdve déli33, majd keleti-délkeleti irányban halad, majd [[Tarnaörs]] településnél éri el a [[Tarna (patak)|Tarna-patakot]]4.<ref>{{cite web|url=http://www.fsz.bme.hu/mtsz/szakmai/tvok05.htm|title=Magyarország természetjáró földrajza|publisher=Bozó András|accessdate=06-09-2013 }}</ref>
== Vízrajza ==
A Gyöngyös-patak először Zalaszántón,majd Rezin,Vindornyafokon,és Keszthelyen át folyik.Fenékpuszta alatt a Zalába ömlik.A Tátika vár alatt Tátikahidegkútról ered.A Púpos-hegy alatt egy duzzaztó miatt nem folyik a víz.Majd Keszthely-Kertváros alatt már áll a víz.Hévíz alatt már 1 m mély.A torkolatnál már 6 m mély. A patak forrása mesterséges.
A [[Belső-Mérges-patak]] Gyöngyöstől nyugatra folyik belé. A [[Rédei-Nagy-patak]] [[Vámosgyörk]]től keletre táplálja vizét. A [[Szarv-Ágy]] [[Visznek]]től délre, míg a [[Külső-Mérges-patak]] a falutól északra gyarapítja, majd [[Tarnaörs]]től északra a [[Tarna (patak)|Tarnába]] ömlik.
== Állatvilága ==
A patak mellett mezei állatok laknak.<ref>{{cite web|url=http://www.matramuzeum.hu/e107_files/public/docrep/263_284Matra.pdf|title=A Mátra és környéke halfaunája|publisher=matramuzeum.hu|accessdate=2016-03-14}}</ref>
A patak halfaunáját a következő halak alkotják: [[bodorka]] ''(Rutilus rutilus)'', [[csuka]] ''(Esox lucius)'', [[dévérkeszeg]] ''(Abramis brama)'', [[domolykó]] ''(Leuciscus cephalus)'', [[fenékjáró küllő]] ''(Gobio gobio)'', [[sügér]] ''(Perca fluviatilis)'', [[halványfoltú küllő]] ''(Gobio albipinnatus)'', [[jászkeszeg]] ''(Leuciscus idus)'', [[karikakeszeg]] ''(Abramis bjoerkna)'', [[kövi csík]] ''(Barbatula barbatula)'', [[kurta baing]] ''(Leucaspius delineatus)'', [[küsz]] ''(Alburnus alburnus)'', [[lapos keszeg]] ''(Abramis ballerus)'', [[nyúldomolykó]]* ''(Leuciscus leuciscus)'', [[Rasbora|razbóra]]* ''(Pseudorasbora parva)'', [[sebes pisztráng]]* ''(Salmo trutta m fario)'', [[sujtásos küsz]]* ''(Alburnoides bipunctatus)'', [[fogassüllő]] ''(Sander lucioperca)'', [[szivárványos pisztráng]]* ''(Onkorhynchus mykiss)'', [[tarka géb]] ''(Proterorhinus marmoratus)''. A megcsillagozott halfajok a huszadik század során korábban végzett kutatások során kerültek elő, míg a patak legutóbbi felmérése során már nem sikerült jelenlétüket kimutatni.<ref>{{cite web|url=http://www.matramuzeum.hu/e107_files/public/docrep/263_284Matra.pdf|title=A Mátra és környéke halfaunája|publisher=matramuzeum.hu|accessdate=2016-03-14}}</ref>
== Part menti települések ==
* [[Tátikahidegkút]]
A patak partján fekvő településeken összesen több, mint 44 000 fő él.
* [[Zalaszántó]]
* [[Gyöngyös (település)|Gyöngyös]]
* [[GyöngyöshalászRezi]]
* [[VámosgyörkVindornyafok]]
* Hévíz
* [[Jászárokszállás]]
* [[VisznekKeszthely]]
* [[TarnaörsFenékpuszta]]
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
| 