Wikipédia

„Hortobágy-Berettyó” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a infobox egységesítése AWB
1
2. sor:
 
{{Folyó infobox
|név =Hortobágy-Berettyó
|kép =
|képaláírás =
9. sor:
|vízhozam =
|terület =4864,8
|forrás =[[Hortobágytöbb (folyó,ágból Magyarország)|Hortobágyered az egyik [[Tiszavasvárin]] van
|torkolat =[[Körösök|Hármas-Körös]]
| tszélességi fok = 46
| tszélességi ívperc = 56
21. sor:
|országok = {{Magyarország}}
}}
A '''Hortobágy-Berettyópatak''' egy döntő részben mesterséges eredetű vízfolyás [[Békés megye|Békés]] és [[Jász-Nagykun-Szolnok megye]] határán. A főcsatorna lényegében a [[Hortobágy (folyó, Magyarország)|Hortobágy folyó]] Ágota-halomtól délre eső, torkolatig terjedő alsó szakasza. Helyén a vízszabályozási munkálatok megkezdése előtt még a [[Berettyó]] vize folyt. Hossza 167,3 km.
 
==Jellemzői==
A Hortobágy-Berettyópatak az ország legbonyolultabb vízgazdálkodási rendszere. Fő vízfolyásai a Hortobágy, a [[Keleti-főcsatorna|Keleti]]- és a [[Nyugati-főcsatorna]]. Vízgyűjtő területe nagy részben [[Hajdú-Bihar megye|Hajdú-Bihar]] és [[Szabolcs-Szatmár-Bereg megye]] területére esik, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyékre kevesebb terület jut. A főcsatorna fő feladata régebben a [[Nagy-Sárrét]] lecsapolása volt, mivel végig [[mocsár|mocsaras]] területen folyt egykor.
 
Vízjárása kiegyensúlyozott, az alsó 20 km-en erősen érződik a [[békésszentandrási duzzasztó]] hatása. Napjainkban torkolata [[Mezőtúr]]tól délre található, az úgynevezett „''Árvízkapunál''” torkollik a [[Körösök|Hármas-Körös]]be.<ref>[http://www.tikovizig.hu/ideiglenes/VKI/hort_ber.html Hortobágy-Berettyó vízgyűjtő tervezési alegység], Tikövizig</ref>
 
==Élővilága==
A Hortobágy-Berettyó Békés megyei szakaszának egy 20 km-es szakaszán elkerülte a folyószabályozást, itt a [[Körös–Maros Nemzeti Park]] oltalma alatt áll. Lassan meanderezve nagy kanyarokat ír le, közrefogva a zugoknak nevezett gyepterületeket. Gazdag élővilág jellemzi, megtalálható itt a [[tündérfátyol]], a [[vízitök]], a [[sulyom]] és a [[Vízi rucaöröm|rucaöröm]] is.
 
A vízimadarak kedvelt táplálkozóhelyei a kiöntések és a [[Gyékényfélék|gyékény]]es, vízpart közeli tisztások. Találkozni lehet [[Szárcsa (madár)|szárcsával]], [[tőkés réce|tőkés récével]], [[vízityúk]]kal, de feltűnőbbek a nagyobb testű gémfélék, mint a [[szürke gém|szürke]] és a [[vörös gém]], a [[bakcsó]]k, a [[kis kócsag]]ok, [[üstökösgém]]ek. A ritka gémfélék a közeli védett területen lévő erdőben évről évre telepesen költenek is. A folyó árterén [[Vidraformák|vidrák]] találják meg életfeltételeiket.<ref>[http://www.kmnp.hu/hu_kmnp_reszterulet4.htm A Körös–Maros Nemzeti Park részterületei], www.kmnp.hu</ref>
 
A folyó bőséges halállománynak adott otthont, főleg [[Fogassüllő|süllő]], [[Keszeg (egyértelműsítő lap)#Állatok|keszeg]]féle, [[ponty]], [[Amur (hal)|amur]] és [[busa]] fordult elő, azonban tisztázatlan körülmények között 2010 május-júniusában tömeges méretű halpusztulás jelentkezett a Hortobágy-Berettyónpatakon. A szakemberek szerint éveket vesz igénybe a víz alatti élővilág teljes regenerálódása.<ref>[http://www.origo.hu/itthon/20100622-csak-talalgatjak-a-tomeges-halpusztulas-okat-a-hortobagyberettyon.html Csak találgatják a tömeges halpusztulás okát a Hortobágy-Berettyón], Origó.hu, 2010. június 22.</ref>
 
==Források==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Hortobágy-Berettyó”