„Cukorbetegség” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎1-es típusú cukorbetegség: Aktualizáltam az alfejezetet egy eddig nem idézett tudományos cikkel. http://www.ijcasereportsandimages.com/archive/2015/012-2015-ijcri/CR-10582-12-2015-toth/ijcri-1058212201582-toth-full-text.php
a Tudománytalan, szakmaiatlan bekezdés, amit az is mutat, hogy semmilyen szakirodalomra nem hivatkozik.
51. sor:
Az 1-es típusú diabetes mellitus (más néven ''inzulinfüggő diabetes mellitus''<ref>{{cite web|url=http://www.ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/handle/2437/96329|title=Mellitus|language=magyar}}</ref>) egy [[autoimmun betegség]],<ref>{{cite web|url=http://www.mimi.hu/betegseg/diabetesz_mellitusz.html|title="Diabetes mellitus"|language=magyar}}</ref> amelyet [[Inzulin|abszolút inzulinhiány]] okoz. Hátterében az áll, hogy a [[Emberi test|szervezet]] [[immunrendszer]]e idegenként ismeri fel a saját [[sejt]]ek egy részét, és [[Autoimmun betegség|autoimmun]] [[gyulladás]] következtében elpusztulnak a hasnyálmirigy inzulint termelő béta-sejtjei. Ez a diabétesz bármely életkorban előfordulhat, de leggyakrabban gyermek- és fiatal felnőttkorban jelentkezik. A betegek általában soványak, gyakori a jelentős fogyás a betegség megállapítása előtt. A tünetek gyorsan alakulnak ki, a betegek kezeléséhez inzulin szükséges. Kezeletlen vagy rosszul kezelt, súlyos esetben tartósan magas vércukorszinttel ([[Cukor|hiperglikémia]])<ref name=hiperglik/> és [[Keton|ketózissal]]<ref>A ketózis a magas fehérje- és zsírtartalmú, csak nagyon kevés szénhidrátot tartalmazó étrend következménye. A szervezet a fehérjéket és a zsírokat ketonokká metabolizálja, ezeket cukrok helyett a glükózszint normalizálására használja fel.</ref> járó életveszélyes állapot, az ún. [[Acidózis|ketoacidózisos kóma]]<ref name="KAK"/><ref name=Merck>{{cite web | title=Diabetes mellitus | work=Merck Veterinary Manual, 9th edition (online version) | url=http://www.merckvetmanual.com/mvm/index.jsp?cfile=htm/bc/40302.htm | year=2005 | accessdate=2011-10-23|language=angol}}</ref> alakulhat ki.
 
Az 1-es típusú diabétesz általában a diabéteszes esetek 10%-át teszi ki. Leggyakoribb Skandináviában, míg nagyon ritka Japánban, Koreában. Európán belül is jelentősen változó gyakoriságú, több mint tízszer gyakoribb például Finnországban, mint Macedóniában. Magyarországon is egyre nő ennek a típusnak a gyakorisága. Az 1-es típusú diabétesz kialakulását összefüggésbe hozzák a csecsemőkori tehéntejfogyasztással<ref><nowiki>http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/8112184</nowiki></ref>. Egy svéd diabetológus csoport szerint az 1-es típusú diabetes hatékonyabban kezelhető az ún. alacsony szénhidrát étrenddel, mint a jelenlegi protokollt által ajánlott magas szénhidrát étrenddel.<sup><ref><nowiki>http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3583262/</nowiki></ref></sup> 2015-ben ugyanez a munkacsoport egy második, sikeresen kezelt 1-es típusú cukorbeteg gyermek esetét közölte.<ref>{{Cite web|title = FULL TEXT - A child with type 1 diabetes mellitus (T1DM) successfully treated with the Paleolithic ketogenic diet: A 19-month insulin freedom - International Journal of Case Reports and Images (IJCRI)|url = http://www.ijcasereportsandimages.com/archive/2015/012-2015-ijcri/CR-10582-12-2015-toth/ijcri-1058212201582-toth-full-text.php|work = www.ijcasereportsandimages.com|accessdate = 2015-12-05}}</ref> Jelenleg nincs semmilyen eljárás, ami a cukorbetegséget meggyógyítaná, egyik típusú cukorbetegség sem gyógyítható. Számtalan kísérlet folyik a világon az inzulintermelés helyreállítására, csak átmeneti és rövid ideig tartó eredményt sikerült elérni velük. Az inzulintermelés megoldására kísérletek folynak, egyrészt mesterséges hasnyálmirigy eljárással, ami automatikus eszköz vagy mikrobiológiai sejtszintű eljárásokkal, ami a beteg bőre alá épített, az autoimmun támadás miatt védőhálóval beépített új béta sejtköteg, ami 12–24 hónapig biztosíthatja a szervezet számára szükséges inzulintermelést. A paleo-vagy ketogén étrend az egészséges, nem cukorbeteg szervezet számára is rendkívül káros, hiszen túlzott fehérje- és energiatartalmú étrend, amivel a vér és a szervezet zsírtartalmát emelik, mindazon túl a vese és a máj funkcióját károsítják. A vércukorszint szabályozását alapvetően a bevitt kalória mennyisége és inzulinreakciója (IR) határozza meg. Éppúgy függ a zsír- és fehérjebeviteltől, mint a szénhidrát mennyiségétől. A ketogén étrend alapvető hibája, hogy magas energia-, zsír- és fehérjetartalmú, ami egyrészt elhízáshoz vezet, másrészt tartósan terhelik a vese és a máj funkcióját. A fehérjebevitel szükséges, hogy új sejtek alakuljanak a szervezetünkben, amihez energia szükséges, ehhez a szervezet cukrot termel hormonok segítségével, így megemelkedik a vércukorszint és ezt kivédendő, inzulinreakció lép fel. Ezért tapasztalják a cukorbetegek, hogy a húsfogyasztás is inzulinreakciót mutat. A ketogén étrendet követők túlzott fehérjebevitele a sejtek túlburjánzását, így a rákos sejtek kialakulását okozhatja.
 
Az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség nem a szénhidrátbeviteltől függ, épp annyira fontos a teljes energiabevitel a mozgás és egyéb élettani tényezők, amik jelenleg nem ismertek, ezért nem gyógyítható a cukorbetegség. Szerencsére jól kezelhető és élhető állapot, amit élethosszig kell az érintetteknek megfelelően kezelni és kontrollálni.