„Umag” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a link |
A szakaszok átrendezése |
||
40. sor:
}}
'''Umag''' ([[olasz nyelv|olaszul]] ''Umago'') [[város]] és [[község]] ([[járás]]) [[Horvátország]]ban, [[Isztria megye|Isztria megyében]].
'''Umag''' ({{ny-it| Umago}}) [[város]] és [[község]] [[Horvátország]]ban, [[Isztria megye|Isztria megyében]]. Közigazgatásilag [[Babići (Umag)|Babići]] (Babici), [[Bašanija]] (Bassania), [[Crveni Vrh]] (Monte Rosso), [[Čepljani]] (Cipiani), [[Đuba]] (Giubba), [[Finida]] (Finida), [[Juricani]] (Giurizzani), [[Katoro]] (Catoro), [[Kmeti]] (Metti), [[Križine]] (Crisine), [[Lovrečica]] (San Lorenzo), [[Materada]] (Matterada), [[Monterol]] (Monterol), [[Murine (Umag)|Murine]] (Morno), [[Petrovija]] (Petrovia), [[Savudrija]] (Salvore), [[Seget (Umag)|Seget]] (Seghetto), [[Sveta Marija na Krasu (Umag)|Sveta Marija na Krasu]] /része/ (Madonna del Carso), [[Valica]] (Valizza), [[Vardica]] (Vardiza), [[Vilanija]] (Villania) és [[Zambratija]] (Zambrattia) települések tartoznak hozzá.▼
== A község (járás) települései ==
Umag ''(Umago)'' város mellett közigazgatásilag az alábbi falvak tartoznak a községhez (járáshoz) (zárójelben az olasz név szerepel):
▲
== Fekvése ==
== Története ==
60 ⟶ 65 sor:
A [[második világháború]] után a [[Párizsi békeszerződések|párizsi békeszerződés]] értelmében [[Jugoszlávia]] része lett, de 1954-ig különleges igazgatási területként átmenetileg a Trieszti B zónához tartozott és csak ezután lépett érvénybe a jugoszláv polgári közigazgatás. A térség Jugoszláviához kerülése az olasz lakosság tömeges kivándorlásához vezetett. A [[20. század]] második felére Umag az Északnyugat-Isztria legfőbb turisztikai és sport központjává vált. A település Jugoszlávia felbomlása után [[1991]]-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a városnak 7093, a községnek összesen 13594 lakosa volt. A gazdaság húzóágazata a turizmus (Istraturist d. d.) volt, de fejlődött a hajózás, a halászat, a vegyipar (Hempel d. o. o., Cementgyár, Sipro d. o. o.) és a kereskedelem (Intercommerce export-import d. o. o., Trgopromet d. d.) is. Az Umagi-öböl északi részén az Adriatica szálloda előtt található a város jól védett kikötője. Környékén fejlett a mezőgazdaság (gyümölcs, takarmánynövények, gabona és szőlőtermesztés). A városnak múzeuma, galériája, több iskolája van. A félsziget többi részével a 300-as számú (Umag-Buje) főút és a Novigrad–Umag–Savudrija közút köti össze.
==
*Máig fennmaradt a középkori városmag szerkezete. Nagyrészt megmaradtak az újkori építményekbe jól beillesztett déli tájolású középkori-reneszánsz falak és tornyok. A városmag északi részén áll a püspöki palota, a trieszti püspökök hagyományos nyári rezidenciája, melyben ma a városi múzeum működik. A 19. század folyamán bontották le a külső védelmi gyűrűt, amely a külső és a belső városfalak közötti térséget védelmezte. A városmag sűrűn beépített nyugati részén monoforámás és biforámás, címerekkel díszített késő gótikus-reneszánsz lakóházak sorakoznak.▼
*A főtéren áll Mária Mennybevétele plébániatemplom (Župna crkva Uznesenja BDM), melyet [[1730]] és [[1757]] között G. Dongetti tervei szerint a régi plébániatemplom helyén építettek. Felszentelése [[1760]]-ban volt, bár a monumentális homlokzat ekkor még nem készült el teljesen és máig is befejezetlenül áll. Egyhajós, boltozatos épület félköríves szentéllyel, kis oldalkápolnákkal. Berendezéséből kiemelkedik az [[1776]]-ban F. Dacci műhelyében épített orgona, a kora reneszánsz Pieta, az oltár késő gótikus retablója, a feszület és a Mennyek Királynőjét ábrázoló 17. századi oltárkép. A bejárattól jobbra látható Szent Pelegrin kőből faragott 14. százasi szobra. A mennyezet díszítése a 18. század második felében készült, G. B. Bissonának tulajdonítják.▼
*A templom mellett áll a 33 méter magas különálló 17. századi harangtorony, mely [[1691]]-ben épült. A plébániatemplom terén állt még a régi városháza és a loggia, melyek maradványait az 1924-es tűzvész után elbontották. A plébániatemplomtól keletre a 19. század végén és a 20. század elején épített házsor található.▼
*A [[Szent Rókus]] templomot 1514-ben építették. Fennmaradt a 17. században készített festett famennyezet. Az oltár fából faragott festett Szent Rókus, Szent Sebestyén és Szent Kristóf szobrai a 17. században készültek, Szent Pelegrin szobra a 15. században készült.▼
*Damiani Szent Péter tiszteletére szentelt temetőkápolnáját 1890-ben építették. Kőből épített oltárán a védőszentet ábrázoló festmény látható.▼
*A városban 1985-ben nyitotta meg a helyi születésű Mario Cettina (1959-1998) a Dante magángalériát, mely a modern és posztmodern művészek alkotásainak bemutatására vállalkozott.▼
{| class="wikitable" style="margin: 0.5em auto; text-align: center;"
|-
78 ⟶ 75 sor:
|-
|}
== Nevezetességei ==
▲*Máig fennmaradt a középkori városmag szerkezete. Nagyrészt megmaradtak az újkori építményekbe jól beillesztett déli tájolású középkori-reneszánsz falak és tornyok. A városmag északi részén áll a püspöki palota, a trieszti püspökök hagyományos nyári rezidenciája, melyben ma a városi múzeum működik. A 19. század folyamán bontották le a külső védelmi gyűrűt, amely a külső és a belső városfalak közötti térséget védelmezte. A városmag sűrűn beépített nyugati részén monoforámás és biforámás, címerekkel díszített késő gótikus-reneszánsz lakóházak sorakoznak.
▲*A főtéren áll Mária Mennybevétele plébániatemplom (''Župna crkva Uznesenja BDM''), melyet [[1730]] és [[1757]] között G. Dongetti tervei szerint a régi plébániatemplom helyén építettek. Felszentelése [[1760]]-ban volt, bár a monumentális homlokzat ekkor még nem készült el teljesen és máig is befejezetlenül áll. Egyhajós, boltozatos épület félköríves szentéllyel, kis oldalkápolnákkal. Berendezéséből kiemelkedik az [[1776]]-ban F. Dacci műhelyében épített orgona, a kora reneszánsz Pieta, az oltár késő gótikus retablója, a feszület és a Mennyek Királynőjét ábrázoló 17. századi oltárkép. A bejárattól jobbra látható [[Szent Pelegrin]] kőből faragott 14. százasi szobra. A mennyezet díszítése a 18. század második felében készült, G. B. Bissonának tulajdonítják.
▲*A templom mellett áll a 33 méter magas különálló 17. századi harangtorony, mely [[1691]]-ben épült. A plébániatemplom terén állt még a régi városháza és a [[loggia]], melyek maradványait az 1924-es tűzvész után elbontották. A plébániatemplomtól keletre a 19. század végén és a 20. század elején épített házsor található.
▲*A [[Szent Rókus]] templomot 1514-ben építették. Fennmaradt a 17. században készített festett famennyezet. Az oltár fából faragott festett Szent Rókus, [[Szent Sebestyén]] és [[Szent Kristóf]] szobrai a 17. században készültek, [[Szent Pelegrin]] szobra a 15. században készült.
▲*[[Damiani Szent Péter]] tiszteletére szentelt temetőkápolnáját 1890-ben építették. Kőből épített oltárán a védőszentet ábrázoló festmény látható.
▲*A városban 1985-ben nyitotta meg a helyi születésű [[Mario Cettina]] (1959-1998) a [[Dante Alighieri|Dante]] magángalériát, mely a modern és posztmodern művészek alkotásainak bemutatására vállalkozott.
== Galéria ==
<center><gallery>
</gallery></center>
== Jegyzetek ==▼
{{jegyzetek}}▼
== További információk ==
{{commonskat|Umag}}
* [http://www.umag.hr/ Umag város hivatalos
* [http://www.tz-umag.hr/index.php/en/ Umag turisztikai irodájának honlapja] {{hr}}
* [http://istrapedia.hr/hrv/1164/umag/istra-a-z/ Umag az Istrapédián] {{hr}}
101 ⟶ 109 sor:
* [http://www.mgu-mcu.hr/hrv/index.asp?p=umag Az umagi múzeum honlapja]
▲== Jegyzetek ==
▲{{jegyzetek}}
{{Isztria megye}}
{{nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Horvátország|-|Földrajz||}}
[[Kategória:Horvátország települései]]
[[Kategória:Isztria települései]]
| |||