A „Naisen ittai” jelentése „Korea és Japán egy test”. <br> A megszállást követően Korea lakosságának véleménye Japánról igen megosztott volt. Míg a japánpártiak (sin-nicsiha) abban bíztak, hogy „igazi japánná” tudnak válni, addig voltak a japán-ellenesek (hai-nicsiha) akik abban hittek, hogy Korea megváltása csak etnikai önmeghatározás útján, függetlenedésben érvényesülhet. A harmadik csoport valahol e kettő szélsőség között volt (haiiro szonzai). A koreaiak többsége a korban bár a megszállás elleni vagy semleges álláspontot foglaltákfoglalta el, de akadtak olyan csoportok is, akik arra törekedtek, hogy Japán teljesen egyenrangúként kezelje a koreaiakat. (pl. katonaságban) Az 1931-es [[Mukdeni incidens|Mandzsúriai incidenst]] követően történt koreai-japán közeledés hatására az utóbbi csoport száma növekedett, és elindult a szándék a felé, hogy a koreai nemzeti érzelmeket Japán gyarmatosító missziójával kössék össze. <br>Japán úgy próbálta elviekben legalizálni gyarmatosító lépését, hogy a koreai népet és kultúrát közös gyökerektől származtatta, így azt újra egy nemzetté (egy testté) formálni nem számított „bűnnek”. Ezért is beszélnek inkább a japánok „integrálásról”, mintsem „gyarmatosításról”. Japán azzal a lépésével, hogy megengedte a koreai fiatalságnak, hogy megvédjék a birodalmat (azaz beléphettek a katonaságba), nagy lépést tett a „Naisen ittai” felé. {{refhely|Mark Caprio: ''Japanese Assimilation Policies in Colonial Korea, 1910-1945'', (Korean Studies of the Henry M. Jackson School of International Studies), University of Washington Press, 2009, 4-7.old.|}}
