„Lengyel örökösödési háború” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Danzig --> Gdańsk AWB |
|||
35. sor:
[[I. Szaniszló lengyel király|Stanisław Leszczyński]], az 1709-ben elűzött lengyel király azonban szintén vissza kívánt térni trónjára, és számított vejének, [[XV. Lajos francia király|XV. Lajos királynak]] támogatására. XV. Lajos főminisztere, [[André Hercule de Fleury|Fleury bíboros]] úgy vélte, ha Nyugat felől beavatkozik a lengyel trónviszályba, agresszió látszata nélkül csapást mérhet régi ellenfelére, a Habsburgokra. Fleury számára indifferens volt a jövendő lengyel király személye, de úgy látta, megújíthatja a hagyományos francia–lengyel szövetséget, egyben korlátozhatja az [[Orosz Birodalom|Orosz]] és a [[Habsburg Birodalom]] térnyerését Észak- és Kelet-Európában. A francia király apósának trónigénye kiváló ürügyet nyújtott XV. Lajosnak, hogy megalázza Ausztriát, és meg akarta szerezni a [[Lotaringiai Hercegség]]et, amelynek uralkodója, az ifjú [[I. Ferenc német-római császár|Ferenc István herceg]] volt, VI. Károly császár leányának, [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] főhercegnőnek jövendőbelije. A lotaringiai herceg házassága révén a Habsburg érdekterület veszélyesen közel juthatott volna a francia határhoz. [[XV. Lajos francia király|XV. Lajos]] tehát Stanisław Leszczyński trónigényét támogatta.
XV. Lajost támogatta a nagybátyja, a [[Bourbon-ház]]ból való [[V. Fülöp spanyol király|V. Fülöp]] [[Spanyolország
A két Bourbon uralkodó szövetségéhez csatlakozott a [[Savoyai-ház]]ból való [[III. Károly Emánuel szárd–piemonti király]], Savoya hercege is, aki a [[Milánói Hercegség]]et akarta megszerezni a [[Habsburg Birodalom]]tól.
75. sor:
=== Az itáliai hadszíntér ===
[[Fájl:Obeliscocarolino.JPG|250px|bélyegkép|right|180px|Az 1734-es bitontói csata emlékműve]]
[[III. Károly Emánuel szárd–piemonti király]], apjának, [[II. Viktor Amadé szárd–piemonti király|II. Viktor Amadénak]] nyomdokán haladva igyekezett a [[Szárd Királyság|Szárd–Piemonti Királyság]] érdekterületét kiterjeszteni. [[1733]]. [[október 28.|október 28-án]] [[Torino|Torinóban]] Károly Emánuel – hivatalosan [[III. Károly magyar király|VI. Károly német-római császár]] hűbérese – szövetségi szerződést kötött Franciaországgal, amely saját hűbérura, a Habsburg Birodalom ellen irányult. [[XV. Lajos francia király|XV. Lajos]] azonban Spanyolországot is megnyerte a Habsburg-ellenes szövetségnek, ennek fejében [[V. Fülöp spanyol király|V. Fülöp]] [[Spanyolország
A spanyol igények keresztezték III. Károly Emánuel keleti irányú terjeszkedési terveit, emellett a spanyol katonaság itáliai jelenléte a [[Szardínia (Olaszország)|Szardínia]] iránti spanyol igény feléledésének veszélyét is hordozta. (Szardínia korábban spanyol birtok volt, [[VI. Ferdinánd spanyol király|Ferdinánd spanyol infáns, trónörökös]] édesanyja Károly Emánuel saját nővére, az [[1714]]-ben elhunyt [[Savoyai Mária Lujza spanyol királyné|Savoyai Mária Lujza Gabriella hercegnő]] volt). Ugyanakkor a két [[Bourbon-ház|Bourbon]]-monarchiával való szövetség azzal kecsegtette Károly Emánuelt, hogy [[Lombardia|Lombardiát]] a [[Szárd Királyság|Szárd–Piemonti Királysághoz]] csatolhatja.
|