„VII. Károly német-római császár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
80. sor:
=== Ifjúsága ===
Károly Albert apja, választófejedelem 1692–1706 között a [[Dél-Németalföld|Spanyol Németalföld]] császári kormányzójaként Brüsszelben élt, első gyermekei is itt születtek. Miksa Emánuel a spanyol trónra pályázott. Az utolsó spanyol Habsburg, a gyermektelen [[II. Károly spanyol király|II. Károly]] [[Spanyolország
Miksa Emánuel [[1701]]-ben egész családjával és helytartói udvartartásával együtt visszatért Brüsszelből Münchenbe, és a [[Francia Királyság|Franciaország]] oldalán belépett a [[spanyol örökösödési háború]]ba. A bajor hadsereg az [[Egyesült Királyság|angol]]–[[Hollandia|holland]]–[[Habsburg Birodalom|osztrák]] szövetség ellen harcolt a spanyol örökségéért. Közben Miksa Emánuel továbbra is a Spanyol Németalföld Habsburg helytartója maradt. [[1704]]-ben a második [[Höchstädti csata (1704)|höchstädti csatában]] Miksa Emánuel hadserege súlyos vereséget szenvedett egykori magyarországi harcostársától, [[Savoyai Jenő|Savoyai Jenő hercegtől]]. [[Bajorország]]ot Miksa Emánuel apósának, [[I. Lipót magyar király|I. Lipót császárnak]] csapatai szállták meg tíz évre. A választófejedelem Brüsszelbe menekült, csapataival és öccsével, [[József Kelemen kölni hercegérsek|József Kelemen herceggel]], [[Köln]] [[hercegérsek]]ével és választófejedelmével együtt. A [[Német-római Birodalom]] területén törvényen kívülinek nyilvánították, ezért [[Párizs]]ba ment, és [[1715]]-ig [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos]] [[Franciaország uralkodóinak listája|francia király]] védőszárnyai alatt élt. Bajorország régensi teendőit felesége, [[Terézia Kinga lengyel királyi hercegnő|Terézia Kinga]] látta el, de [[1705]]-ben az osztrák megszállók elől [[Velence (Olaszország)|Velencébe]] menekült.
124. sor:
{{Bővebben|Osztrák örökösödési háború}}
Mivel [[III. Károly magyar király|VI. Károly]] [[Nyugati császárok listája|császár]] (III. Károly néven magyar király) férfi örökös nélkül halt meg, az [[1723]]-ban kibocsátott [[Pragmatica sanctio]] alapján leánya, [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia főhercegnő]] örökölte a Habsburg örökös tartományokat, ''(Erbländer)''. A Pragmatica sanctio azonban értéktelen papírnak bizonyult, senki sem ismerte el. Sorban jelentkeztek az örökséget női ágon igénylők: Károly Albert követe Mária Teréziát osztrák uralkodó főhercegnőt, magyar és cseh királynőt csak „toszkánai nagyhercegnének” címezte (férjének, [[I. Ferenc német-római császár|Lotaringiai Ferenc Istvánnak]] 1737 óta viselt uralkodói címe után). A követ nem is tárgyalt vele, csak az udvari főtisztviselőknek jelentette be, hogy ő, Károly Albert az elhunyt [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd]] császár leányának, [[Mária Anna osztrák főhercegnő (1610–1665)|Mária Anna osztrák főhercegnőnek]] (1610–1665) egyenes leszármazottja, és bejelentette igényét Mária Terézia egész örökségére. Károly Albert emellett érvényesíteni kívánta feleségének, [[Habsburg Mária Amália főhercegnő|Mária Amália osztrák főhercegnőnek]], [[I. József magyar király|I. József császár]] leányának öröklési jogát is, bár e jogáról – éppen a házasságkötés feltételeként – [[1722]]-ben lemondott. [[III. Ágost lengyel király|II. Frigyes szász választófejedelem]] követe is bejelentette igényét, feleségére [[Habsburg Mária Jozefa lengyel királyné|Habsburg Mária Jozefa főhercegnőre]], [[I. József magyar király|I. József császár]] leányára hivatkozva. [[V. Fülöp spanyol király|V. Fülöp]] [[Spanyolország
[[1740]] októberében kirobbant az [[osztrák örökösödési háború]], amelynek nyitányaként [[II. Frigyes porosz király|II. Frigyes]] [[Poroszország és Brandenburg uralkodóinak listája|porosz király]] elfoglalta [[Szilézia|Sziléziát]]. Ebben a háborúban Bajorország a Habsburgok ősellenségével, [[Franciaország|Francia Királysággal]] szövetkezett. Franciaország azonban nem állt érdekében a [[Habsburg-ház|Habsburgok]] helyére a [[Wittelsbach-ház|Wittelsbachokat]] ültetni, és csak korlátozott erejű katonai támogatást adtak. A francia és bajor csapatokat [[Bécs]] bevétele helyett [[Csehország (történelmi tartomány)|Csehországba]] vezényelték, mivel a cseh királlyá koronázás a császárrá választás előfeltétele volt.
| |||