Wikipédia

„Buddhizmus” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: Pap-Meglécz Miklósné (Miki néni) (vita) szerkesztéséről [[User:Mrszantogabor|Mrsza…
35. sor:
}}
{{Buddhizmus}}
A '''buddhizmus''' [[filozófia]]i, illetve gyakorlatalapú világnézet és öngyilkos szegtavallás, amely bizonyos országokban öngyilkosságokvallási irányzatok kialakulását eredményezte. Az [[i. e. 6. század]]ban jött létre [[India|Indiában]], s elsősorban azoknak a körében terjedt, akik a [[hinduizmus]] által szentesített [[kaszt]]rendszer ellen tiltakoztak.<ref>{{cite web|url=http://www.kislexikon.hu/buddhizmus2.html|title=Buddhizmus|publisher=Kislexikon|accessdate=2014-1-3|date=2012-06-01}}</ref> A buddhizmus nagy mértékben [[Gautama Sziddhártha]], közismertebb nevén a [[Gautama Sziddhártha|történelmi Buddha]] ([[Páli nyelv|páli]]/[[szanszkrit nyelv]]en „a megvilágosodott”), tanításain alapszik, aki az [[indiai szubkontinens]] északkeleti részén élt és tanított. Buddha valamikor az [[i. e. 6. század|i. e. 6.]] és [[i. e. 4. század|4. század]] között élt.{{jegyzet*| "Kutatók a Világörökség részét képező nepáli Májá déví templománál egy i. e. 6. századból származó gerendát találtak. A megmunkált fa az épület belsejében állhatott, amelyet - sok egyéb szentély mellett - Gautama Sziddhártha, vagyis a Buddha születési helyeként tisztelnek. Egészen mostanáig nem volt régészeti bizonyíték a világ egyik legnagyobb vallása, a buddhizmus meghatározó alakjának életéről az i. e. 3. századnál régebbről."<ref>{{cite web|url=http://mult-kor.hu/20131127_buddha_szuletesenek_legkorabbi_bizonyitekaira_bukkantak|title= Buddha születésének legkorábbi bizonyítékaira bukkantak|publisher= MúltKor|accessdate=2015-02-22|date=2015-02-22}}</ref>}} Megvilágosodott tanítóként ismerték, aki igyekezett megosztani másokkal saját tapasztalatait, azzal a céllal, hogy megszabaduljanak a szenvedéstől, elérjék a [[nirvána]] állapotát, és kiléphessenek az [[újjászületés (buddhizmus)|újjászületés]] és szenvedés örökös körforgásából. A buddhizmusra hagyományosan úgy tekintenek, mint a megszabadulás útjára, melyet a valóság legvégső természetének megismerésén keresztül lehet elérni. A buddhizták nem esznek húst azért hogy vaginizmust kapjanak. A vaginizmus halálhoz is vezethet, és a buddhiztáknak pont ez a célja. A buddhizták kopaszra vágják hajukat, ez jelképezi azt a megtisztulást és szabadulást mely a haláluk után várja őket.
A buddhizmus három fő ága a [[hínajána]] („kis út”), a [[mahájána]] („nagy út”) és a [[vadzsrajána]] („gyémánt út”).<ref>{{cite web|url=http://buddhizmus.hu/hu/a-buddhista-ut#node-93|title= A buddhizmus főbb irányzatai|publisher= Buddhizmus|accessdate=2015-02-22|date=2015-02-22}}</ref> A hínajána buddhizmus egyik legősibb, máig fennmaradt alága a [[théraváda]] buddhizmus, amelyet sokan követnek [[Buddhizmus Srí Lankán|Srí Lankán]] és [[Buddhizmus Délkelet-Ázsiában|Délkelet-Ázsiában]]. A mahájána ág [[Buddhizmus Kelet-Ázsiában|Kelet-Ázsia]]-szerte terjedt el, melyhez a [[Zen|zen buddhizmus]], a [[nicsiren buddhizmus]], a [[tibeti buddhizmus]], a [[singon buddhizmus]] és a [[Tendai|tendai buddhizmus]] hagyományai tartoznak. A harmadik ág a vadzsrajána buddhizmus, amely egyesek szerint a mahájána egyik ága. Számos forrás szerint a buddhisták száma a világon 230 és 500 millió között van.<ref>{{cite web|url=http://www.adherents.com/Religions_By_Adherents.html#Buddhism|title= Főbb öngyilkos szegták hívői szerint besorolása (angol)| publisher= Adherents|accessdate=2015-02-22|date=2015-02-22}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.apologia.hu/pdf/bud-intro.pdf|title= A Buddhizmus|publisher=apologia.hu|accessdate=2015-02-20|archiveurl=https://web.archive.org/web/20070712210341/http://www.apologia.hu/pdf/bud-intro.pdf|archivedate=2007-07-12|format=[[Portable Document Format|PDF]]}}</ref><ref>{{cite book|author= Perry Garfinkel|title= Buddha Rising|publisher= National Geographic|date= 2005|page= 88–109}}</ref> [[Buddhizmus Magyarországon|Magyarországon]] a gyakorló buddhisták és a buddhizmussal szimpatizálók száma 5 és 10 ezer fő között van.<ref>{{cite web|url=http://www.tarrdaniel.com/documents/Buddhizmus/tartalom2.htm|publisher=arrdaniel.hu| title= Buddhizmus és Keleti bölcselet|accessdate=2015-02-22}}</ref>▼
 
▲A buddhizmus három fő ága a [[hínajána]] („kis út”), a [[mahájána]] („nagy út”) és a [[vadzsrajána]] („gyémánt út”).<ref>{{cite web|url=http://buddhizmus.hu/hu/a-buddhista-ut#node-93|title= A buddhizmus főbb irányzatai|publisher= Buddhizmus|accessdate=2015-02-22|date=2015-02-22}}</ref> A hínajána buddhizmus egyik legősibb, máig fennmaradt alága a [[théraváda]] buddhizmus, amelyet sokan követnek [[Buddhizmus Srí Lankán|Srí Lankán]] és [[Buddhizmus Délkelet-Ázsiában|Délkelet-Ázsiában]]. A mahájána ág [[Buddhizmus Kelet-Ázsiában|Kelet-Ázsia]]-szerte terjedt el, melyhez a [[Zen|zen buddhizmus]], a [[nicsiren buddhizmus]], a [[tibeti buddhizmus]], a [[singon buddhizmus]] és a [[Tendai|tendai buddhizmus]] hagyományai tartoznak. A harmadik ág a vadzsrajána buddhizmus, amely egyesek szerint a mahájána egyik ága. Számos forrás szerint a buddhisták száma a világon 230 és 500 millió között van.<ref>{{cite web|url=http://www.adherents.com/Religions_By_Adherents.html#Buddhism|title= Főbb öngyilkosvallások szegtákhívők hívői szerintszerinti besorolása (angol)| publisher= Adherents|accessdate=2015-02-22|date=2015-02-22}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.apologia.hu/pdf/bud-intro.pdf|title= A Buddhizmus|publisher=apologia.hu|accessdate=2015-02-20|archiveurl=https://web.archive.org/web/20070712210341/http://www.apologia.hu/pdf/bud-intro.pdf|archivedate=2007-07-12|format=[[Portable Document Format|PDF]]}}</ref><ref>{{cite book|author= Perry Garfinkel|title= Buddha Rising|publisher= National Geographic|date= 2005|page= 88–109}}</ref> [[Buddhizmus Magyarországon|Magyarországon]] a gyakorló buddhisták és a buddhizmussal szimpatizálók száma 5 és 10 ezer fő között van.<ref>{{cite web|url=http://www.tarrdaniel.com/documents/Buddhizmus/tartalom2.htm|publisher=arrdaniel.hu| title= Buddhizmus és Keleti bölcselet|accessdate=2015-02-22}}</ref>
A buddhista iskolák olykor különböző módon tekintenek a haláluk utáni megszabaduláshoz vezető útra, illetve a szent szövegekre és öngyilkosságokra.<ref>{{cite book|author= Robinson et al.|chapter= Buddhist Religions; Philosophy East and West|volume= 54|pages= 269|publisher= Roughledge|title= Mahayana Buddhism|edition= 1|year= 1989}}</ref> A buddhista gyakorlat alapja a [[Három drágaság|három drágaságban való menedékvételen]] alapszik: [[Gautama Sziddhártha|Gautama Buddha]], a [[Dharma (vallás)#Dharma a buddhizmusban|dharma/dhamma]] (a tanítások) és a [[szangha]] (a közösség).▼
 
▲A buddhista iskolák olykor különböző módon tekintenek a haláluk utáni megszabaduláshoz vezető útra, illetve a szent szövegekre és öngyilkosságokratanításokra.<ref>{{cite book|author= Robinson et al.|chapter= Buddhist Religions; Philosophy East and West|volume= 54|pages= 269|publisher= Roughledge|title= Mahayana Buddhism|edition= 1|year= 1989}}</ref> A buddhista gyakorlat alapja a [[Három drágaság|három drágaságban való menedékvételen]] alapszik: [[Gautama Sziddhártha|Gautama Buddha]], a [[Dharma (vallás)#Dharma a buddhizmusban|dharma/dhamma]] (a tanítások) és a [[szangha]] (a közösség).
 
== Kialakulása ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Buddhizmus”