Wikipédia

„Húzás (fémalakítás)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
botok
156 650 szerkesztés
a →‎Kapcsolódó szócikkek: DEFAULTSORT AWB (8350)
21. sor:
*''[[Reve#Revétlenítés|Revétlenítés]]'': A [[reve]] [[vas-oxid]]okból álló réteg az acél alapanyag felületén, amit húzás előtt mindenképpen el kell távolítani, mert a kemény reve tönkreteszi a húzószerszámot és a huzal felületét. A revétlenítés két lépcsőben történik: előbb mechanikus módszerrel megtörik az oxidréteget (általában hajtogatással), majd kémiai revétlenítéssel (pácolással) távolítják el. Ennek során [[kénsav]]as vagy [[Hidrogén-klorid|sósavas]] fürdőn vezetik át az acél alapanyagot (néha más revétlenítő anyagokat is használnak).
*''Kenőanyaghordozó réteg kialakítása'': Huzalhúzáskor – a súrlódás csökkentése céljából – a huzal felületét kenni kell. Acélhuzalok húzásakor a kenőanyag jobb tapadása céljából előbb egy hordozó réteget kell létrehozni. Ezt általában meszezéssel, [[bórax]]ozással vagy foszfátozással valósítják meg. Ez a technológiai fázis mindig a revétlenítés folyamatához kapcsolódik, annak utolsó művelete.
*''Húzás'': Húzás során a darabot kúpos belső felülettel ellátott szerszámon húzzák át. A húzószerszám (a szakmában inkább a „húzókő” elnevezést használják) anyaga keményfém ([[Volfrám-karbidkarbidok|WC]] + [[Molibdén|Mo]]) vagy [[gyémánt]] (természetes vagy mesterséges). Ahhoz, hogy a tényleges húzás előtt a darab elejét át lehessen fűzni a szerszámon, azt meg kell hegyezni. A hegyezésre számos módszer alakult ki (periodikus üregezésű hengerpárok, kontrakció előidézése stb.). A húzószerszámon átdugott darabvéget befogó berendezés fogja meg, amit egy mozgató mechanizmus továbbít. Huzalhúzáskor a huzalt mindig húzódobra csévélik, a húzóerőt a dob és a megfelelő számú menetből álló huzal felülete között kialakuló súrlódóerő biztosítja. A dróthúzás ritkán történik egyetlen húzási fokozattal, általában több húzási lépcső követi egymást. Ennek megfelelően alakultak ki a többfokozatú dróthúzógépek. A húzáskor fellépő húzóerő nagysága alakítástechnológiai szempontok alapján magyarázható, de egy részét a húzószerszámban kialakuló súrlódóerő képezi. Ezt az erőkomponenst kenéssel lehet (kell) csökkenteni. Kenőanyagként [[zsírok]], [[Kenőolaj|olajok]], [[szappan]]ok stb. jöhetnek szóba. Acél és [[réz]] húzásakor különböző fémszappanokat használnak, többnyire por, néha vizes oldat formájában. Az [[alumínium]] húzásakor zsíros, olajos készítmények használatosak, többnyire adalékolva vagy/és vizes [[emulzió]] formájában.
*''[[Acél#Lágyítás|Lágyítás]]'': Minden hidegalakításnak, így a húzásnak is az a sajátossága, hogy az alakított darab felkeményedik. A keményedés bizonyos számú húzás (bizonyos mértékű összalakváltozás) után lehetetlenné teszi az alakítást, ilyenkor a huzalt ki kell lágyítani. Erre a célra harangkemencét vagy folyamatos üzemű áthúzókemencét használnak.
*''Kikészítés'': Húzás után a megrendelő kívánságainak megfelelő módon ki kell készíteni a huzalt. Ez lehet hőkezelés, felületbevonás stb.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Húzás_(fémalakítás)”