„Méd Birodalom” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
51. sor:
Az [[Ószövetség]]ben a Méd Birodalomról [[Náhum könyve]] és [[Dániel könyve]] beszél. Náhum könyve [[Ninive]] asszír város elpusztulásáról szól,<ref>{{cite web |url=http://www.krisztus.ro/biblia_nahum.php |title= Náhum könyve |date=|accessdate=2012-01-23 |author= |authorlink= | publisher= |work=www.krisztus.ro |format= |language=angol |archiveurl=https://web.archive.org/web/20081227122538/http://www.krisztus.ro/biblia_nahum.php |archivedate= 2008-12-27}}</ref> amelyet Khavakhsatra akkor hódított meg, amikor szövetségre lépett [[Nabú-apal-uszur|Nabú-apal-uszur babiloni királlyal]]. A Dániel könyve négy vadállatot ír le.<ref>{{cite web |url=http://www.livius.org/men-mh/messiah/messiah_12a.html |title= Dániel könyve (7)|date=|accessdate=2012-01-23 |author= |authorlink= | publisher= |work= Livius.org |format= |language=angol |archiveurl= https://web.archive.org/web/20080512013101/http://www.livius.org/men-mh/messiah/messiah_12a.html |archivedate= 2008-05-12}}</ref> Az oroszlán sasszárnnyal az [[Újbabiloni Birodalom|Újbabiloni Birodalmat]], a medve a Méd Birodalmat, a négyfejű szárnyas leopárd az [[Óperzsa Birodalom|Óperzsa Birodalmat]], a vasfogú, tízszarvú vadállat a Makedón Királyságot szimbolizálja.<ref name="Livius - Medija 2"/> A vadállatok azokat a [[Közel-Kelet|közel-keleti]] államokat fedik, amelyek területén feküdt [[Babilon]].<ref>{{cite web |url=http://www.livius.org/mea-mem/media/media2.html |title= Média (2)|date=|accessdate=2012-01-23 |author= |authorlink= | publisher= |work= Livius.org |format= |language=angol |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110605001124/http://www.livius.org/mea-mem/media/media2.html |archivedate= 2011-06-05}}</ref>
Az Újbabiloni Birodalomnál ez a szimbólum volt a birodalom művészetének a jelképe ([[lamasszu]]), így helyesen használták a műben. A leopárd az óperzsa aranyművesség jellegzetes állata volt, míg a makedón szarvak [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándort]] ábrázolják, akinek a mitológiai apja [[Ámon]] volt. A problémát a Méd Birodalom jelenti, ugyanis [[Babilon]] városa nem volt a Méd Birodalom része, azt az Óperzsa Birodalmat megalapító II. Kurus uralkodása idején, i. e. 539-ben foglalta el a méd származású Gau-buruva (görögül: Gobrüasz, akkádul: ''Ugbaru''), ''Gutium'' helytartója. Dániel könyve arról ír, hogy Babilont, a „Méd Dareiosz” foglalta el "életének 62. évében", pedig ilyen néven csak óperzsa uralkodók voltak a történelem folyamán. Mivel ezeket az ószövetségi könyveket [[i. e. 165]] körül írhatták, ezért azt feltételezik a tudósok, hogy a görög történetírók szövegeit vették át. Mások szerint a méd származású Gau-buruva-t vagy [[Bardíja perzsa király]]t mosták össze [[I. Dárajavaus perzsa király|I. Dárajavaussal]] ''(I. Dareiosz)''.
===Behisztuni felirat===
| |||