„Határozói mellékmondatok a román nyelvben” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KobeatBot (vitalap | szerkesztései)
a clean up AWB
pontosítások, hozzáférési dátum frissítése
5. sor:
== Közös vonásaik ==
 
Tartalmi (mondattani funkcióik és elvontságuk foka) és formai (szerkezetük) szempontból, a határozói mellékmondatok sajátossága a [[Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben|nem határozóiakhoz]] ''(propoziții subordonate necircumstanțiale)'' képest az, hogy tartalmuk általában konkrét, és sok jellegzetes szerkesztési eszközeik vannak. Ezek a helyhatározói, az időhatározói, az okhatározói, a célhatározói, a módhatározói, a következményes, az eszközhatározói, a társhatározói, a tekintethatározói, a feltételes, a megengedő, az ellentétet kifejező határozói, a hozzáadásra utaló határozói és a kivételt kifejező határozói<ref>Az utolsó három magyar elnevezését Ádám 1971 javasolja (lásd [http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?ID=176055 Tartalom]) (Hozzáférés: 20162017. októbermájus 303).</ref> mellékmondat.<ref>Avram 1997, 418. o.</ref>
 
== Alárendelési eszközök ==
88. sor:
Az ismételt egyidejűséget az ''oricând'' ’akármikor’ határozatlan határozószó és az ''(ori) de câte ori'' ’akárhányszor’ kötőszó értékű szókapcsolat fejezi ki: ''Vine '''ori de câte ori''' vrea'' ’Eljön, akárhányszor akar’.
 
==== MásEgyéb szerkesztési jellegzetességek ====
 
Az időhatározói mondat helye a főmondathoz képest szabad, bár az előidejűséget kifejezők többnyire a főmondat után helyezkednek el, az utóidejűséget jelzők pedig inkább a főmondat előtt.
127. sor:
* a tulajdonképpeni okhatározói mondattal közös bevezetői (''de vreme ce'', ''din moment ce''): ''Spune tu cum s-a întâmplat, '''de vreme ce''' ai fost de față!'' ’Mondd el te, hogyan történt, hiszen a helyszínen voltál!’
 
==== MásEgyéb szerkesztési jellegzetességei ====
 
Az okhatározói mondatnak van olykor utalószója a főmondatban: '''''De aceea''' lipsește, pentru că este bolnav'' ’Azért hiányzik, mert beteg’, ''Dacă vrei să ajungi la timp, '''atunci''' grăbește-te!'' ’Ha időben akarsz odaérni, akkor siess!’
182. sor:
3. A fokozatos mértéket kifejező módhatározói mondat azt jelzi, hogy a főmondat cselekvése minőségileg vagy mennyiségileg változik a mellékmondat cselekvése változásának arányában. Bevezetője a ''cu'' elöljárós ''cât'' határozószó, amelyre a ''cu'' + ''atât'' határozószó utal: ''Cu cât îmbătrânește (, cu atât) se îmblânzește'' ’Ahogy öregszik, úgy szelídül’.
 
==== MásEgyéb szerkesztési jellegzetességei ====
 
A módhatározóifőmondatbeli mondatcselekvés állítmányánakmellékcselekvés igemódjanélküli atörténését, mondatés bevezetőjétőlaz függ.elutasított Avagy ''să''nem kötőszótkívánatosnak tartalmazóítélt szókapcsolatokcselekvést (''decâta să''mellékmondat ’mintsemkötőmódú hogy’, ''fără (ca) să'' ’anélkül hogy’) aállítmánya kötőmóddalfejezi használatosakki, a feltételes összehasonlító mondat igemódja a feltételes mód, a többi módhatározói mondaté általában a kijelentő mód.
 
E mondattípus helye általában szabad, de a tulajdonképpenieké és az összehasonlítóké inkább a főmondat után van, a fokozatos mértéket kifejezőké pedig a főmondat előtt. Csak a ''de cum'' és a ''de parcă'' által bevezetett mondatokat helyezik mindig a főmondat mögé.
205. sor:
* az ''asemenea'' és ''așa'' mutató determinánsok, valamint az ''astfel de'' ugyanilyen értékű szókapcsolat (jelentésük ’olyan’): ''Era un '''asemenea''' / '''așa''' un / un '''astfel de''' zgomot, încât nu ne auzeam unul pe altul'' ’Olyan zaj volt, hogy nem hallottuk egymás szavát’.
 
A következményes mondat állítmányának igemódja a kötőmód, ha bevezetője a ''să''következmény kötőszónem valósult meg, vagy eztnem tartalmazóvalósulhat szókapcsolatmeg, illetve a kijelentő mód, ha a múltban vagy a jelenben valós következményről van szó, illetve a feltételező vagy a feltételes mód, másha bevezetőa szókkövetkezmény esetébenfeltételezett.
 
=== Az eszközhatározói mondat ''(propoziția circumstanțială instrumentală)'' ===
282. sor:
E mellékmondat-típus bevezető nélküli alárendelése lehet a kérdő hanglejtésével társított (''N-ai chef, eu tot vin'' ’Nincs kedved hozzá? Én akkor is eljövök’) vagy az állítmányának igemódjával társított: '''''Ducă'''-se toți, eu nu mă duc'' (''să'' nélküli kötőmód) ’Menjen akár mindenki, én akkor sem megyek’, '''''Omoară'''-mă, tot nu-ți spun!'' (felszólító mód) ’Ha megölsz, akkor sem mondom meg neked!’
 
==== MásEgyéb szerkesztési jellegzetességei ====
 
A megengedő mondat leggyakoribb utalószói a főmondatban a ''tot'' és a ''totuși'' ’mégis’ határozószók: '' ''Deși e bătrân, '''tot / totuși''' muncește'' ’Bár öreg, mégis dolgozik’.
310. sor:
* Az összehansolításra hasonlító ellentétet kifejező mondatra főleg a ''decât'' határozószóból és egy vonatkozó vagy határozatlan névmásból/determinánsból álló szókapcsolat, avagy a ''decât'' és egy vonatkozó vagy határozatlan határozószó alkotta szókapcsolat jellemző. A konkrét szó attól a főmondatbeli szótól függ, amellyel ellentétben áll: ''A venit altcineva decât '''cine''' credeam'' ’Másvalaki jött, mint akire gondoltam’, ''Să mergem altundeva decât '''unde''' merg ei'' ’Menjünk máshová, mint ahová ők mennek’.
 
==== MásEgyéb szerkesztési jellegzetességei ====
 
A ''să''nem kötőszótvalós tartalmazóellentétes szókapcsolatokcselekvést a kötőmódotmellékmondat vonzzák,kötőmódú aállítmánya többifejezi bevezetőki, általábana valósat a kijelentő móddal használatosmódú, dea feltételezettet előfordulpedig a feltételes mód ésvagy a feltételező mód ismódú.
 
Az ''în loc să'' és az ''în loc de'' + névmás/határozószó által bevezetett, és az időhatározói mondatra emlékeztető ellentétet kifejező mondat helye nem kötött, viszont a feltételes mondatra hasonlító csak a főmondat elé kerülhet.
336. sor:
Bevezetői:
* az ''în afară că'' kötőszó értékű szókapcsolat (''Nu mă deranjează cu nimic, '''în afară că''' vine târziu acasă'' ’Nem zavar semmivel, azon kívül, hogy későn jár haza’);
* az ''în afară de'', ''în afara'' elöljároszó értékű szókapcsolat vagy a ''decât'' ’mint’’csak’ határozószó által megelőzött vonatkozó vagy határozatlan névmás vagy determináns / vonatkozó vagy határozatlan határozószó: ''N-am dat nimănui, '''în afara cui''' mi-ai spus'' ’Nem adtam senkinek, kivéve annak, akinek mondtad’, ''N-am mai fost altă dată '''decât când''' ai fost și tu'' ’Nem voltam ott máskor, csak amikor te is’;
* a ''decât'' határozószó + a ''să'' kötőszó: ''Nu vreau altceva '''decât să''' dorm'' ’Nem akarok mást, mint aludni’.
 
A főmondat mindig tartalmaz egy, a következők közüli szót: ''alt(ul)'' ’más(ik)’, ''altceva'' ’másvalami’, ''altcineva'' ’másvalaki’, ''altundeva'' ’másvalahol/máshova’, ''altă dată'' ’máskor’, ''niciun(ul)'' ’egy(ik) … sem’, ''nimic'' ’semmi’, ''nimeni'' ’senki’, ''orice'' ’akármi’, ''oricine'' ’akárki’, ''oriunde'' ’akárhol’, ’akárhova’, ''oricând'' ’akármikor’. Gyakran ezek mellett a ''mai'' határozószó is jelen van: ''N-am '''mai''' fost altă dată decât când ai fost și tu''.
 
A kivételt kifejező határozói mondat állítmányának igemódja a kötőmód, ha ''decâtcselekvése să''nem vezeti bevalós, és főleg a kijelentő mód, esetlegha valós, illetve a feltételes mód vagy a feltételező mód, a többiha esetbenfeltételezett.
 
E mondat helye szabad, ha ''în afară că'', ''în afară de'' vagy ''în afara''-val szerkesztett, viszont mindig a főmondat után van, ha ''decât''-tal szerkesztett.