„Klór” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
edit |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 89.102.50.223 (vita) szerkesztéséről BélaBéla szerkesztésére |
||
9. sor:
==Történet==
[[File:PSM V31 D740 Carl Wilhelm Scheele.jpg|thumb|left|180px|[[Carl Wilhelm Scheele]], a klór felfedezője]]
A klór leggyakoribb vegyületét, a nátrium-kloridot ősidőktől fogva ismerik, régészeti bizonyítékok szerint a sós vizet már i.e. 6000-ben, a kősót pedig már i.e. 3000-ben is használták tartósításra.<ref>{{cite web|url=http://antiquity.ac.uk/ProjGall/weller/ |title=The earliest salt production in the world: an early Neolithic exploitation in Poiana Slatinei-Lunca, Romania |accessdate=2008-07-10 |deadurl=yes |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110430145935/http://antiquity.ac.uk/ProjGall/weller/ |archivedate=April 30, 2011 }}</ref> Az emberi táplálkozásban betöltött szerepe már az ókorban is jól ismert volt, a [[Római Birodalom]]ban a tábornokok és tisztek szolgálataiért időnként sóval fizettek. Elemi klórt vélhetően először az 1200-as évek elején fejlesztettek, ugyanis a [[királyvíz]] előállításakor klórgáz is képződik, bár ekkor még nem azonosították új elemként. 1630 körül a flamand fizikus és kémikus [[Jan Baptist van Helmont]] felismerte, hogy a klór gáz halmazállapotú.<ref name=Greenwood789>Greenwood and Earnshaw, p. 789–92</ref>
Az elemet először a svéd kémikus [[Carl Wilhelm Scheele]] tanulmányozta részletekbe menően és neki tulajdonítható a klór felfedezése is.<ref name=krogt>{{cite web|url=//elements.vanderkrogt.net/element.php?sym=Cl |title=17 Chlorine |publisher=Elements.vanderkrogt.net |accessdate=2008-09-12}}</ref> A klórt hidrogén-klorid [[mangán-dioxid]]dal történő oxidációjával állította elő:<ref name=Greenwood789/>
:4 HCl + MnO<sub>2</sub> → MnCl<sub>2</sub> + 2 H<sub>2</sub>O + Cl<sub>2</sub>
Scheele a klór számos tulajdonságát megfigyelte, többek között sárgászöld színét, a királyvízre emlékeztető szagát, fehérítő hatását, és a rovarokra való halálos hatását.<ref name=Greenwood792>Greenwood and Earnshaw, pp. 792–3</ref> Jóllehet, Scheele azt gondolta, hogy egy vegyületet állított elő, amit "''deflogisztonizált marinsavnak''" nevezett<ref name=krogt/> (a marinsav a sósav korabeli neve volt). Abban az időben elterjedt nézet volt, hogy a savak oxigént tartalmazó vegyületek (ez máig fennmaradt a német és holland nyelvben, ahol az oxigén neve ''sauerstoff'' és ''zuurstof''), ezért néhány vegyész, köztük [[Claude Louis Berthollet]] azt javasolta, hogy a Scheele által előállított ''deflogisztonizált marinsav'' az oxigén és egy még fel nem fedezett elem vegyülete, aminek a ''muraticum'' nevet javasolták.<ref>{{Cite book|url=https://books.google.com/?id=34KwmkU4LG0C&pg=PA158|page=158|title=The development of modern chemistry|author=Ihde, Aaron John|publisher=Courier Dover Publications|date=1984|isbn=0-486-64235-6}}</ref><ref name="Weeks">{{cite journal|doi = 10.1021/ed009p1915|title = The discovery of the elements. XVII. The halogen family|date = 1932|last1 = Weeks|first1 = Mary Elvira|authorlink1=Mary Elvira Weeks|journal = Journal of Chemical Education|volume = 9|issue = 11|page = 1915|bibcode=1932JChEd...9.1915W}}</ref>
1809-ben [[Joseph Louis Gay-Lussac]] és [[Louis-Jacques Thénard]] megkísérelte elbontani a ''deflogisztonizált marinsavat'' úgy, hogy faszénnel reagáltatták, abban a reményben, hogy szén-dioxid képződése mellett felszabadul a ''muraticum''.<ref name="krogt"/> Kísérletük nem járt eredménnyel és kiadtak egy beszámolót, amelyben megfontolták annek a lehetőségét, hogy a ''deflogisztonizált marinsav'' valójában egy elem, de erről nem voltak teljesen meggyőződve.<ref>{{cite journal|title = On the nature and the properties of muriatic acid and of oxygenated muriatic acid|journal = Mémoires de Physique et de Chimie de la Société d'Arcueil|volume = 2|pages = 339–358|date = 1809|url = http://web.lemoyne.edu/~giunta/thenard.html|quote = "In fact, oxygenated muriatic acid is not decomposed by charcoal, and it might be supposed, from this fact and those that are communicated in this Memoir, that this gas is a simple body. The phenomena that it presents can be explained well enough on this hypothesis; we shall not seek to defend it, however, as it appears to us that they are still better explained by regarding oxygenated muriatic acid as a compound body."|author = Gay-Lussac, Joseph Louis|author2 = Thénard, Louis-Jacques}}</ref> 1810-ben [[Humphry Davy]] újra, elvégezte ugyanezt a kísérletet és arra a következtetésre jutott, hogy az anyag egy elem, nem pedig vegyület.<ref name=
▲eredménnyel és kiadtak egy beszámolót, amelyben megfontolták annek a lehetőségét, hogy a ''deflogisztonizált marinsav'' valójában egy elem, de erről nem voltak teljesen meggyőződve.<ref>{{cite journal|title = On the nature and the properties of muriatic acid and of oxygenated muriatic acid|journal = Mémoires de Physique et de Chimie de la Société d'Arcueil|volume = 2|pages = 339–358|date = 1809|url = http://web.lemoyne.edu/~giunta/thenard.html|quote = "In fact, oxygenated muriatic acid is not decomposed by charcoal, and it might be supposed, from this fact and those that are communicated in this Memoir, that this gas is a simple body. The phenomena that it presents can be explained well enough on this hypothesis; we shall not seek to defend it, however, as it appears to us that they are still better explained by regarding oxygenated muriatic acid as a compound body."|author = Gay-Lussac, Joseph Louis|author2 = Thénard, Louis-Jacques}}</ref> 1810-ben [[Humphry Davy]] újra, elvégezte ugyanezt a kísérletet és arra a következtetésre jutott, hogy az anyag egy elem, nem pedig vegyület.<ref name="krogt">{{cite web|url=//elements.vanderkrogt.net/element.php?sym=Cl|title=17 Chlorine|accessdate=2008-09-12|publisher=Elements.vanderkrogt.net}}</ref> Eredményeit még az év november 15-én bejelentette a [[Royal Society]] előtt.<ref name="Greenwood789">Greenwood and Earnshaw, p. 789–92</ref> Az elemnek a ''klór'' nevet adta a görög ''χλωρος'' (''klorosz'' = zöldessárga) szó után, ami az elem színére utalt.<ref>{{cite journal|author = Sir Humphry Davy |title = On a Combination of Oxymuriatic Gas and Oxygene Gas|journal = Philosophical Transactions of the Royal Society|volume = 101|pages = 155–162|date = 1811|doi = 10.1098/rstl.1811.0008|url=http://www.chemteam.info/Chem-History/Davy-Chlorine-1811.html}}</ref> A ''halogén'' szót (jelentése "sóképző") eredetileg a klórra használta [[Johann Salomo Christoph Schweigger]] 1811-ben. Később a kifejezést a fluor, a klór, a bróm és a jód általános megnevezéseként használták [[Jöns Jakob Berzelius]] 1842-es javaslatára.<ref>{{Cite journal|title=J. S. C. Schweigger: His Romanticism and His Crystal Electrical Theory of Matter|author=Snelders, H. A. M.|journal=Isis|volume=62|issue=3 |date=1971| page=328| doi=10.1086/350763| jstor=229946}}</ref> 1823-ban [[Michael Faraday]] elsőként állított elő cseppfolyós klórt,<ref>{{cite web |url = http://www.aps.org/publications/apsnews/200108/history.cfm |title =This Month in Physics History September 4, 1821 and August 29, 1831: Faraday and Electromagnetism|editor=Chodos, Alan |publisher=American Physical Society |accessdate = 2010-05-08}}</ref><ref>{{cite web |url = http://www-history.mcs.st-andrews.ac.uk/Biographies/Faraday.html |author=O'Connor J. J. |author2=Robertson E. F. |work=School of Mathematics and Statistics, University of St Andrews, Scotland |title =Michael Faraday|accessdate = 2010-05-08}}</ref> és kimutatta, hogy az akkor "szilárd klórként" ismert anyag klór hidrát (Cl<sub>2</sub>·H<sub>2</sub>O).<ref name="Greenwood789" />
A klórgázt először a francia [[Claude Louis Berthollet]] használta textilanyagok fehérítésére 1785-ben.<ref name=encyc>{{cite encyclopedia |encyclopedia=Encyclopædia Britannica |title=Bleaching |url=http://www.1902encyclopedia.com/B/BLE/bleaching.html |accessdate=2012-05-02 |edition=9th Edition (1875) and 10th Edition (1902)}}</ref><ref name="Cotton">{{Cite book|title=The Cotton Industry| last=Aspin| first=Chris| publisher=Shire Publications Ltd| date=1981| isbn=0-85263-545-1| page=24| postscript=.{{inconsistent citations}}}}</ref> A modern fehérítők is Bertholletnek köszönhetők, aki 1789-ben először állított elő [[nátrium-hipoklorit]]ot (hypót) a laboratóriumában klórgáz nátrium-karbonát oldaton való átvezetésével. A keletkező folyadék, az "''Eau de Javel''" nátrium-hipoklorit híg oldata volt. Ez az eljárás nem volt túl hatékony, ezért más módszereket kerestek. A skót vegyész és iparos [[Charles Tennant]] oltott mészbe klórgázt vezetve [[kalcium-hipoklorit]] (klórmész) oldatot állított elő, melyből kinyerte a szilárd kalcium-hipokloritot (fehérítő por).<ref name=encyc/> Ez a vegyület kis mennyiségű elemi klórt fejlesztett és sokkal egyszerűbben szállítható volt, mint a nátrium-hipoklorit, mely vízmentes formában veszélyesen erős és instabil oxidálószer, ezért csak híg vizes oldatban lehetett szállítani. XIX. század végén E. S. Smith szabadalmaztatott egy eljárást a nátrium-hipoklorit gyártására, melyben a nátrium-klorid oldat elektrolízisével, majd a keletkező klórgáz, valamint nátrium-hidroxid reagáltatásával állított elő nátrium-hipokloritot.<ref>{{cite web |url=http://www.chm.bris.ac.uk/motm/bleach/bleachh.htm |title=Bleach (Sodium Hypochlorite) |author=Paul May |publisher=University of Bristol |accessdate=13 December 2016 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20161213230407/http://www.chm.bris.ac.uk/motm/bleach/bleachh.htm |archivedate=13 December 2016 |deadurl=no}}</ref> Ezt a klóralkáli elektrolízisnek nevezett eljárást először 1892-ben mutatták be ipari méretekben és ma is ez az elemi klór és a nátrium-hidroxid elsődleges forrása.<ref name=Greenwood798>Greenwood and Earnshaw, p. 798</ref>
Az 1800-as évek elejétől kezdődően a klórt széles körben kezdték fertőtlenítőszerként alkalmazni. 1847-ben [[Semmelweis Ignác]] kötelezte az orvosokat a szülészeti osztályokra történő belépés előtti klóros kézmosásra, amivel drasztikusan sikerült csökkentenie a gyermekágyi lázban meghaltak számát. Az ivóvíz klórozása ma már szinte általános minden fejlett országban.<ref name=
== Tulajdonságok ==
| |||