„Gyöngyös-patak (Gyöngyös)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Visszavontam 2001:4C4E:1EC1:41FC:C46E:8C71:34EA:951C (vita) szerkesztését (oldid: 18709392) |
||
3. sor:
| kép =
| képaláírás =
| forrás = Gyöngyös-Rédei-víztároló, [[Gyöngyös (település)|Gyöngyös]], [[Mátra]], [[Magyarország]]
| forrásszint = 320
| vízhozam =
| torkolat = [[
| torkolatszint =
| országok = {{zászló|Magyarország}} [[Magyarország]]
| hossz =
| terület = 544<ref>{{cite web|url=http://www.evizig.hu/JVK/Tarna_2-4-2.pdf|title=Tarna vízgyűjtő alegység|publisher=Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság|accessdate=15-09-2013 }}</ref>
}}
{{egyért2|a Tarnába torkoló patakról|Gyöngyös (egyértelműsítő lap)}}
A '''Gyöngyös-patak''' a [[Mátra]] aljában ered, [[Gyöngyös (település)|Gyöngyös]] város nyugati határában, a Gyöngyös-Rédei-víztárolóból, amely a [[Tarján-patak (Gyöngyös)|Tarján-patak]] és a [[Toka-patak]] összefolyásának vizét duzzasztja fel [[Heves megye|Heves megyében]], mintegy 320 méteres [[tengerszint feletti magasság]]ban. A patak forrásától kezdve déli, majd keleti-délkeleti irányban halad, majd [[Tarnaörs]] településnél éri el a [[Tarna (patak)|Tarna-patakot]].<ref>{{cite web|url=http://www.fsz.bme.hu/mtsz/szakmai/tvok05.htm|title=Magyarország természetjáró földrajza|publisher=Bozó András|accessdate=06-09-2013 }}</ref>
== Vízrajza ==
A [[Belső-Mérges-patak]] Gyöngyöstől nyugatra folyik belé. A [[Rédei-Nagy-patak]] [[Vámosgyörk]]től keletre táplálja vizét. A [[Szarv-Ágy]] [[Visznek]]től délre, míg a [[Külső-Mérges-patak]] a falutól északra gyarapítja, majd [[Tarnaörs]]től északra a [[Tarna (patak)|Tarnába]] ömlik.
== Állatvilága ==
A patak halfaunáját a következő halak alkotják: [[bodorka]] ''(Rutilus rutilus)'', [[csuka]] ''(Esox lucius)'', [[dévérkeszeg]] ''(Abramis brama)'', [[domolykó]] ''(Leuciscus cephalus)'', [[fenékjáró küllő]] ''(Gobio gobio)'', [[sügér]] ''(Perca fluviatilis)'', [[halványfoltú küllő]] ''(Gobio albipinnatus)'', [[jászkeszeg]] ''(Leuciscus idus)'', [[karikakeszeg]] ''(Abramis bjoerkna)'', [[kövi csík]] ''(Barbatula barbatula)'', [[kurta baing]] ''(Leucaspius delineatus)'', [[küsz]] ''(Alburnus alburnus)'', [[lapos keszeg]] ''(Abramis ballerus)'', [[nyúldomolykó]]* ''(Leuciscus leuciscus)'', [[Rasbora|razbóra]]* ''(Pseudorasbora parva)'', [[sebes pisztráng]]* ''(Salmo trutta m fario)'', [[sujtásos küsz]]* ''(Alburnoides bipunctatus)'', [[fogassüllő]] ''(Sander lucioperca)'', [[szivárványos pisztráng]]* ''(Onkorhynchus mykiss)'', [[tarka géb]] ''(Proterorhinus marmoratus)''. A megcsillagozott halfajok a huszadik század során korábban végzett kutatások során kerültek elő, míg a patak legutóbbi felmérése során már nem sikerült jelenlétüket kimutatni.<ref>{{cite web|url=http://www.matramuzeum.hu/e107_files/public/docrep/263_284Matra.pdf|title=A Mátra és környéke halfaunája|publisher=matramuzeum.hu|accessdate=2016-03-14}}</ref>
== Part menti települések ==
A patak partján fekvő településeken összesen több, mint 44 000 fő él.
* [[Gyöngyös (település)|Gyöngyös]]
* [[Gyöngyöshalász]]
* [[Vámosgyörk]]
* [[Jászárokszállás]]
* [[Visznek]]
* [[Tarnaörs]]
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== További információk ==
{{commonskat-natúr|Gyöngyös Stream (Heves County)}}
| |||