„Kovalens sugár” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
forrássablon, bevezető átírása
1. sor:
[[Fájl:Kovalens és atomsugár.jpg|bélyegkép|285x285px|Kovalens és az atomsugár összehasonlító ábrája]]A [[Fizikai kémia|fizikai kémiában]] és az [[Atomfizika|atomfizikában]] a '''kovalens sugár''' (<math>r_{kov}</math>) az atomok közti kötéstávolságot leíró fizikai-kémiai jellemző. Az empirikus mennyiséget atomok jellemzőjeként adják meg, amely egy bizonyos közelítésben a kovalens kötéstávolságok becslésére alkalmazható.
A kovalens sugár (<math>r_{cov}</math>) az atomok közti kötéstávolságot leíró fizikai-kémiai jellemző, pontosabban két, kötésben szereplő atom magjai közti relatív távolság fele. A kovalens sugárt rendszerint [[röntgendiffrakció]]<nowiki/>s vizsgálatokkal mérik, értékét ''pm''-ben ([[pikométer]]) vagy [[Angström]]<nowiki/>ben adják meg.
[[Fájl:Kovalens és atomsugár.jpg|bélyegkép|285x285px|Kovalens és az atomsugár összehasonlító ábrája]]
 
== Fizikai leírása ==
==== Néhány elem tipikus mérettartománya ====
A két egymással kovalens kötésben álló atom kovalens sugarának az összege első közelítésben megadja a kötéstávolságot. Valójában ez csak leíró jellegű mellyiség, mely bizonyos esetekben pontosításra szorul. Heteroatomos kötésben például figyelembe kell venni, hogy a kötés ionos jelleggel bírhat, mely hatással lehet a kötéstávolságra. Továbbá a kettős és hármas kovalens kötésekre azonos atomnak mások a kötéstávolságai, így <math>\pi</math>-kötések jelenlétében, vagy hibridizáció esetén a fenti, a kovaélens sugáron alapuló empirikus kép tovább módosul.
 
A kovalens sugarat rendszerint [[röntgendiffrakció|röntgendiffrakciós]]<nowiki/> vizsgálatokkal mérik, értékét ''pm''-ben ([[Méter|pikométer]]) vagy [[Ångström|angströmben]]<nowiki/> adják meg.
== Néhány elem ==
Az alábbi táblázat néhány elem kovalens sugarának és más atomi méreteinek összevetését tartalmazza.{{h|Heyrovska|2013|o=66–68}}
{| class="wikitable"
!Elem neve
!Csoport
!Vegyjel
!Bohr-rádiuszsugár ['''Å''']
!<math>U_{ion(1)} </math>[eV]
!Kovalens sugár ['''Å''']
!Elektronsugár ['''Å''']
!Magsugár ['''Å''']
|-
|[[Hidrogén]]
274 ⟶ 278 sor:
|0,23
|-
| colspan="8" |Minden sugár Angströmbenangströmben, az ionizációs potenciál (<math display="inline">U_{ion(1)} </math>) eV-ban értendő.
|}
==Jegyzetek ==
{{reflist}}
 
== Források ==
* {{cite book|last=Chang|first=Raymond|title=Physical chemistry for the chemical and biological sciences|publisher=Univ. Science Books|location=Sausalito, Calif|year=2000|isbn=978-1-891389-06-1|ref=harv}}
* ''International{{href|Heyrovska|2013|{{Cite Journal of Sciences (ISSN: 2305 - 3925),journal|author=Raji Heyrovska|year=2013|month=április|title=Atomic, Ionic and Bohr Radii Linked via the Golden Ratio for Elements of Groups 1 -8'' including Lanthanides and Actinides|language=angol|journal=[[International Journal of Sciences]]|volume=2}}}}
[[Kategória:Fizika]]