Főmenü megnyitása

Módosítások

a
első személyű megfogalmazás
 
=='''Előzmények'''==
A Japán Birodalom nem szállhatta volna meg a Koreai-félszigetet az odáig vezető események sorozata nélkül, ezért szükségesnek érezzük azok részletekbe menő tárgyalását.
===Korea és Japán megszállás előtti kapcsolata, Japán-ellenesség fogalma===
Korea és Japán kapcsolata régre nyúlik vissza, most csak azokat emeljük ki, ami Korea megszállása szempontjából lényegesek. Mindenképp meg kell említenünk a [[Tojotomi Hidejosi]] japán sógun idején szerzett élményeket, mikor Tojotomi Korea belpolitikai megosztottságát kihasználva 1592-ben lerohanta az országot. Bár eredeti célja nem a Koreai-félsziget volt - hanem a Ming-Birodalom -, de ezen lépésének eredményeképpen alakult ki Koreában a Japán-ellenesség fogalma, amely a mai koreai gondolkodásra Észak-, és Dél-Koreában is hatással van. Az [[Imdzsin-háború]] egészen 1598-ig tartott, hatalmas károkat hagyva maga után a Csoszon Királyságban. Nem csak emberveszteségek és épületrongálódások sújtották az országot, de nagyon fontos ősi koreai írások is megsemmisültek. Ez azt jelentette, hogy ezzel együtt az ország régi emlékei örökre elvesztek. A Japán-ellenesség jelképévé vált továbbá [[I Szunsin|Li Szun Sin]], aki erőhátrányban semmisítette meg a Japán hajókat a Hanszan-szigeteki tengeri ütközetben.{{refhely|Csoma Mózes (2016): ''Korea, Egy nemzet két ország - a közös gyökerektől'',Napvilág Kiadó, Budapest, 2016 (harmadik, bővített kiadás), 40-44. oldal|}}
99 707

szerkesztés