„Fehérfarkú gnú” változatai közötti eltérés

Mielőtt az európaiak ebbe a térségbe érkeztek volna, ez az antilop nagy területeket járt be. Az esőzésekhez időzített vándorlásai voltak. Sohasem tett meg olyan nagy vándorutakat, mint a közismertebb rokona, a csíkos gnú, azonban ősszel keltrekeletre vonult, átkelve a [[Drakensberg]]en, hogy jobb legelőkre jusson. Tavasszal, fordított irányba, azaz nyugat felé indultak, akár a magasföldekig, hogy a Karoo térség bőséges növényzetéből táplálkozzanak. Egyes történelmi csordák észak-déli irányba vándoroltak, hogy eljussanak a Vaal folyón túli friss füvű legelőkre. Amikor a füvek elszáradnak, akkor más növények friss hajtásaival táplálkozik.<ref name=mammal/> Manapság, majdnem az összes fehérfarkú gnú magán vadasparkokba, rezervátumokba és farmokba vannak bezárva, így a régi útvonalaik megsemmisültek. Nagy utakat megtevő fehérfarkú gnúcsordák már nem léteznek.<ref name=iucn/>

Egy kutatás keretében, mely olyan fehérfarkú gnú teheneket figyelt meg, melyeknek nem voltállt árnyék a rendelkezésükre, azt mutatta, hogy az állatok főleg éjszaka legelnek. Ez a kutatás egy évig tartott, és benne megfigyelték, amint a hőmérséklet egyre forróbbá vált az évsoránév során, annál több állat tért át az éjszakai táplálkozásra. A hűvösebb időben a gnú pihenéskor lefekszik, azonban a forró-tűző napon inkább lábon állva pihen.<ref name=maloney1>{{cite journal|last=Maloney|first=S. K.|author2=Moss, G. |author3=Cartmell, T. |author4= Mitchell, D. |title=Alteration in diet activity patterns as a thermoregulatory strategy in black wildebeest (''Connochaetes gnou'')|journal=Journal of Comparative Physiology A |date=28 July 2005 |volume=191 |issue=11 |pages=1055–64 |doi=10.1007/s00359-005-0030-4 |issn=1432-1351}}</ref>

A fehérfarkú gnú különösen érzékeny a [[lépfene|lépfenére]] ''(anthrax)''. Habár ritkán üti fel a fejét, a lépfenejárvány széleskörű és mindig halálos kimenetelű lehet.<ref>{{cite journal |author=Pienaar, U. de V. |year=1974 |title=Habitat-preference in South African antelope species and its significance in natural and artificial distribution patterns |journal=Koedoe |volume=17 |issue=1 |pages=185–95 |doi=10.4102/koedoe.v17i1.909 }}</ref> Az [[ataxia]], mely az izommozgások koordinációjának zavarából adódó bizonytalan és ügyetlen mozgást okosokoz, összefügg egy a [[gerincvelő]]t érintő idegzeti hiányossággal; szintén ennél az állatnál észrevették a [[máj]] alacsony [[réz]]tartamát.<ref>{{cite journal|last=Penrith|first=M. L.|author2=Tustin, R. C. |author3=Thornton, D. J. |author4= Burdett, P. D. |title=Swayback in a blesbok (''Damaliscus dorcas phillipsi'') and a black wildebeest (''Connochaetes gnou'')|journal=Journal of the South African Veterinary Association|date=June 1996 |volume=67 |issue=2 |pages=93–6 |pmid=8765071}}</ref> Az ''[[Ehrlichia ruminantium]]'' nevű [[baktériumok|baktérium]], melyet a [[kullancsok]] ''(Ixodidae)'' adnak át, rickettsiális betegséget okoznak. Ez a betegség a fehérfarkú gnúnál úgy nyilvánul meg, mint a csíkos gnú esetében a [[keleti marhavész]] és a [[száj- és körömfájás]]; egyébként a fehérfarkú gnú is elkaphatja a csíkos gnú betegségeit. Mindkét gnúfaj hordozója lehet az ''Alcelaphine gammaherpesvirus 1'', valamint az ''Ovine gammaherpesvirus 2'' nevű [[herpeszvírus]]oknaknak, melyek halálosak a szarvasmarhákra nézve. Ezeket a vírusokat az anyaállat adja át borjának, amikor is vemhes vele vagy éppen megszületett; a gnúknak ezek a vírusok nemigen ártanak.<ref>{{cite journal|last=Pretorius|first=J. A. |author2=Oosthuizen, M. C. |author3=Van Vuuren, M. |title=Gammaherpesvirus carrier status of black wildebeest (''Connochaetes gnou'') in South Africa |journal=Journal of the South African Veterinary Association|date=29 May 2008 |volume=79 |issue=3 |pages=136–41 |doi=10.4102/jsava.v79i3.260}}</ref>

Amint a másik gnú, a fehérfarkú faj is számos külső és belső [[élősködő]]nek a gazdaállata. A dél-afrikai köztársasági [[Kelet-Fokföld]] tartományban lévő Karroid Mountainveldnél egy kutatás során, észrevették az ''[[Oestrus variolosus]]'' és a ''[[Gedoelstia hässleri]]'' [[bagócslegyek|bagócslégy]][[lárva|lárvákat]]. Ezek a bagócslegyek az állatok [[orr]]ában tartózkodnak, és a kutatók mindenféle fejlődési stádiumban megtalálták. Számos, első stádiumában levő ''G hässleri'' lárvapéldányt találtak a gnú borjak [[agyhártyák|agyhártyájának]] legkülső burkán. Az agyhártyán főleg júniusban és augusztusban tartózkodnak, később az orrlyukakba költöznek.<ref>{{cite journal |last=Horak |first=I. G.|title=Parasites of domestic and wild animals in South Africa. XLVI. Oestrid fly larvae of sheep, goats, springbok and black wildebeest in the Eastern Cape Province |journal=Onderstepoort Journal of Veterinary Research|date=14 September 2005 |volume=72 |issue=4 |pages=315–20 |doi=10.4102/ojvr.v72i4.188}}</ref> A folytonos [[rühösség]] járványok, nagymértékű szőrhullást eredményezeredményeznek.<ref name=mammal/> Mikor a két gnúfajnál elvégezték az első [[Protozoa]]-kutatást, a [[bendő]]ben ''(rumen)'' 23&nbsp;különböző fajt fedeztek fel. Ezek közül kettő, a ''[[Diplodinium bubalidis]]'' és az ''[[Ostracodinium damaliscus]]'', mindkét gnúnál nagy számban fordul elő.<ref>{{cite journal|last=Booyse|first=D. G.|author2=Dehority, B. A.|title=Protozoa and digestive tract parameters in Blue wildebeest (''Connochaetes taurinus'') and Black wildebeest (''Connochaetes gnou''), with description of ''Entodinium taurinus'' n. sp.|journal=European Journal of Protistology |date=November 2012|volume=48 |issue=4 |pages=283–9 |doi=10.1016/j.ejop.2012.04.004}}</ref>