„Csíkos gnú” változatai közötti eltérés

Ezt az állatot először 1823-ban, [[William John Burchell]] [[angolok|angol]] természettudós írta le,<ref>{{cite journal|last=Pickering|first=J.|title=William J. Burchell's South African mammal collection, 1810–1815|journal=Archives of Natural History|date=October 1997|volume=24|issue=3|pages=311–26|doi=10.3366/anh.1997.24.3.311|issn=0260-9541}}</ref> illetve nevezte meg, ''Connochaetes taurinus'' névvel.<ref name = MSW3>{{cite web |url=http://www.departments.bucknell.edu/biology/resources/msw3/browse.asp?id=14200510 |title=Connochaetes taurinus |accessdate=2017-04-25 |format= |work=}}</ref> Ennek az állatnak a legközelebbi rokona és a [[gnú]] ''(Connochaetes)'' [[nem (rendszertan)|emlősnem]] másik faja, a ''fehérfarkú gnú'' ''(Connochaetes gnou)''.<ref name = MSW3/> A ''Connochaetes'' megnevezés [[görög nyelv|görög]] eredetű; ''κόννος'' (kiejtenikiejtése: kónnoskónnosz) = „szakáll”, és ''χαίτη'' (kiejtenikiejtése: khaítē) = „lógóhaj”„lógó haj”, „sörény” szavak összevonásából jött létre.<ref name=cp>{{cite web|last=Benirschke |first=K. |title=Wildebeest, Gnu |url=http://placentation.ucsd.edu/gnu.html |publisher=Comparative Placentation|accessdate=14 January 2014}}</ref> Az állat faji szintű neve, a ''taurinus'' szintén görög eredetű; ''tauros'' = „bika”, „ökör”.<ref>{{cite web|title=Taurus|url=http://www.merriam-webster.com/dictionary/taurus|work=Encyclopædia Britannica|publisher=Merriam-Webster}}</ref> A csíkos gnút néha kék gnúnak is nevezik; a kék megnevezésemegnevezés az állat kék árnyalatú színéből származik, míg a csíkos megnevezés a sörényét képező, hosszú, alálógólógó szőrökről kapta, melyek hozzájárulnak a csíkozott hatású megjelenéséhez.<ref name="Estes 1991"/> A „gnú” név, amelyen ezt az állatot világszerte ismerik, a délnyugat-afrikai [[koiszan nyelvek|khoikhoi nyelv]]ből származik, és ennek a fajnak a nevét jelenti.<ref name=mw>{{cite web|title=Gnu|url=http://www.merriam-webster.com/dictionary/gnu|publisher=Merriam-Webster|accessdate=14 January 2014}}</ref>

Habár a csíkos gnút és a fehérfarkú gnút manapság ugyanabba a nembe helyezik, a szóban forgó állatotállat régebben a ''Gorgon'' emlősnembe volt besorolva. Hogy jobban megértsék a gnúfajok rokonsági kapcsolatait, illetve a kifejlődésüket, a kutatók [[mitózis]]os [[kromoszóma|kromoszómás]]- és [[mitokondrium|mitokondriális]] [[dezoxiribonukleinsav|DNS-vizsgálatokat]] végeztek rajtuk. Ebből kitudódott, hogy a két állatnak közelebbi [[törzsfejlődés]] ''(philogenesis)'' rokonsági kapcsolatai vannak, és a két faj, körülbelül csak egy millió éve vált szét.<ref name=Corbet>{{cite journal|last=Corbet|first=S.W.|author2=Robinson, T.J.|title=Genetic divergence in South African Wildebeest: comparative cytogenetics and analysis of mitochondrial DNA|journal=The Journal of Heredity|year=1991|volume=82|issue=6|pages=447–52|pmid=1795096}}</ref>

A csíkos gnú kromoszómáinak [[ploidia|diploid]] száma 58.<ref name=skinner>{{cite book|last=Skinner|first=J. D.|title=The Mammals of the Southern African Subregion|year=2005|publisher=Cambridge University Press|location=Cambridge|isbn=978-0-521-84418-5|pages=645–8|edition=3rd|author2=Chimimba, C. T.}}</ref> A kutatók egyaránt tanulmányozták bikák és tehenek kromoszómáit is. A tehenek esetében, egy pár nagy méretű [[centromer|szubmetacentrikus]] kromoszóma kivételével, az összes többi [[centromer|acrocentrikus]]. A bikák kromoszómáinak esetében, [[mitózis|metafázisos]] kutatásokat végeztek; a tudósok ebből megtudták, hogy a bikáknak nagy szubmetacentrikus kromoszómái vannak, egyébként a többi a tehenekéhez hasonlóan acrocentrikusakacrocentrikus. Az [[X kromoszóma]] nagy acrocentrikus, míg az [[Y kromoszóma]] nagyon apró.<ref name=wallace>{{cite journal|last=Wallace|first=C.|title=Chromosome analysis in the Kruger National Park: The chromosomes of the blue wildebeest ''Connochaetes taurinus''|journal=Koedoe|year=1978|volume=21|issue=1|pages=195–6|doi=10.4102/koedoe.v21i1.974}}</ref><ref name=groves>{{cite book|last=Groves|first=C.|title=Ungulate Taxonomy|year=2011|publisher=JHU Press|isbn=978-1-4214-0329-8|author2=Grubbs, P.}}</ref>

A legelső, gnúra emlékeztető állat, körülbelül 2,5&nbsp;millió évvel ezelőtt jelent meg.<ref name=hb>{{cite book|last=Hilton-Barber|first=B. |title=Field Guide to the Cradle of Humankind : Sterkfontein, Swartkrans, Kromdraai & Environs World Heritage Site |year=2004 |publisher=Struik |location=Cape Town |isbn=1-77007-065-6 |pages=162–3 |edition=2nd revised|author2=Berger, L. R.}}</ref> A két mai faj, körülbelül egymillió éve, a [[pleisztocén]] közepén, vagy vége felé válhatott szét.<ref name=bassi>{{cite book |last=Bassi |first=J. |title=Pilot in the Wild: Flights of Conservation and Survival |year=2013 |publisher=Jacana Media |location=South Africa |isbn=978-1-4314-0871-9 |pages=116–8}}</ref> A [[fosszília|fosszilis leletek]] azt mutatják, hogy az úgynevezett [[Cradle of Humankind]]nál ''(Az emberiség bölcsőjénél)'' a csíkos gnú elterjedt volt. Szintén a kövületekből azt is megtudtuk, hogy régebben ez az állat Elandsfontein, Cornelia és Florisbad területeken is jelen volt.<ref name=hb/>

Mivel viselkedési és elterjedési szempontból a két gnú igen eltér egymástól, a szabad természetentermészetben történő [[hibrid (biológia)|hibridizáció]] igen ritka, bár a fogságban tartott, vagy ugyanabba a rezervátumba, vadasparkba zárt állatok között megtörténik.<ref name=hybrid1>{{cite journal|last=Grobler|first=J.P.|author2=Rushworth, I. |author3=Brink, J.S. |author4=Bloomer, P. |author5=Kotze, A. |author6=Reilly, B. |author7= Vrahimis, S. |title=Management of hybridization in an endemic species: decision making in the face of imperfect information in the case of the black wildebeest—''Connochaetes gnou''|journal=European Journal of Wildlife Research|date=5 August 2011|volume=57 |issue=5 |pages=997–1006 |doi=10.1007/s10344-011-0567-1 |issn=1439-0574}}</ref> A hibrid példány, az [[öszvér]]től - állat, mely a [[ló]] és [[háziszamár]] ivarképtelen leszármazottja - eltérően általában ivarképes. A Dél-afrikai Köztársaságban lévő ''Spioenkop Dam Nature Reserve'' nevű vadasparkban végzett kutatások, azt mutatták, hogy ezek a hibrid állatok testi rendellenességekben szenvedhetnek; ezek a rendellenességek a [[fog]]akban, a szarvakban és a [[koponya|koponyát]] összetevő egyes [[csont]]okban - wormian csontok - nyilvánulnak meg.<ref name=hybrid2>{{cite journal|last=Ackermann|first=R. R.|author2=Brink, J. S. |author3=Vrahimis, S. |author4= De Klerk, B. |title=Hybrid wildebeest (Artiodactyla: Bovidae) provide further evidence for shared signatures of admixture in mammalian crania|journal=South African Journal of Science|date=29 October 2010 |volume=106 |issue=11/12 |pages=1–4 |doi=10.4102/sajs.v106i11/12.423}}</ref> A hibrid nagyobb méretű lehet a szüleinél. További betegségei: a [[fül]] felépítésének egyes elferdülései, valamint az összeforrt [[orsócsont]] ''(radius)'' és [[singcsont]] ''(ulna)''.<ref name=hybrid3>{{cite journal|last=De Klerk|first=B.|title=An osteological documentation of hybrid wildebeest and its bearing on black wildebeest (''Connochaetes gnou'') evolution (Doctoral dissertation)|year=2008}}</ref>