„Csíkos gnú” változatai közötti eltérés

AzA állatcsíkos gnú csordában él. Nagyjából reggel és estefelé aktív, a forró nappalt pihenéssel tölti. Nagyon ügyesen és gyorsan mozog; csúcssebességét 80&nbsp;km/órárah-ra becsülik. Futás közben lóbálja farkát, fejét pedig időnként oldalra hajlítja.<ref name=uu/> Egy a [[Serengeti Nemzeti Park]]ban végzett kutatás szerint, a csíkos gnú idejének több mint a felét pihenéssel tölti, 33%-át&nbsp;legeléssel, 12%-át&nbsp;a könnyed tovább menéssel, odébbállással, míg a fajtársakkal való kapcsolatteremtésre alig szánidődszán időt. Ezek az arányok a különböző nemű és korú csordákon belül változhatnak.<ref name="Estes 1991"/>

Pihenés és legelészés közben csordákba verődnek, azonban a csordák lazábbak lehetnek a vándorlások alatt. A tehén nélküli bikacsordákat, az idősebb borjúcsordáktól, a kevesebb aktivitás és az állatok közti nagyobb tér különbözteti meg. Körülbelül 90%-a&nbsp;a borjaknak, a bikacsordákhoz csatlakoznakcsatlakozik, mielőtt elérjékelérik az egyéves kort. 4-5&nbsp;éves korában, az ifjú bika területvédővé válik, ugyanekkor elkezd hangoskodni - ez főleg észrevehető a nyugati fehérszakállú gnú esetében. Habár kijelölnek maguknak területeket, ezek a területek nem nagyok; így egy négyzetkilométerbennégyzetkilométeren elfér akár 270&nbsp;bika is. Mivel sokuk rengeteget vándorol, a fenntartott területek, csak ideiglenesek. A bikák közül, csak kevesebb, mint a felének van állandó területe.

A bika a területét, a hátsó lábain található szagmirigyekből kiváló olajszerű anyaggal jelöli ki. A területhez való igényeit, agresszívan ugrándozva, valamint erőteljes testtartásával tartja fenn. A területét védő hím magasan kihúzza magát, a talajt döfi vagy túrja, számtalanszor ürítürítve ürülékkupacokat készít - ezekbe néha belefekszik - és nagyokat bőg. Nevéhez illően „gnúúú” hangokat hallat.<ref name="Estes 1991">{{cite book|url=https://books.google.com/books?id=g977LsZHpcsC&printsec=frontcover#v=onepage&q=%22blue%20wildebeest%22&f=false|last=Estes|first=R. D.|title=The Behavior Guide to African Mammals : Including Hoofed Mammals, Carnivores, Primates |year=2004|publisher=University of California Press|location=Berkeley|isbn=0-520-08085-8 |pages=150–6|edition=4th}}</ref>

Éjszakánként a csíkos gnú a néhány egyedtől a néhány ezerfősezer fős csordába is verődhet. Ekkortájt az állatok között, csak 1-2&nbsp;méteres távolság van. Az anya a borjával általában érintkezik.<ref name="Estes 1991"/> Az [[oroszlán]] ''(Panthera leo)'', a [[foltos hiéna]] ''(Crocuta crocuta)'' és a [[nílusi krokodil]] ''(Crocodylus niloticus)'' kedvelt zsákmányállata.<ref name=uu/>

Az átlagos élettartama a szabadban 20&nbsp;év, fogságban ez 21&nbsp;év is lehet.<ref>http://animals.nationalgeographic.com/animals/mammals/wildebeest/</ref> A legidősebb példány fogságban élt és elérte a 24,3&nbsp;éves kort.<ref name=adw/>

Ez a növényevő emlősállat, a [[szavanna|szavannák]] és [[akácia]] ligetek rövidebb füveivel táplálkozik.<ref name="Estes 1991"/> Az alkálitalajok napsütötte füveit kedveli. Az állat széles szája tökéletes a rövid füvek, nagy mennyiségű letépéséhez.<ref name="Estes 1991"/><ref name=kingdon/> Akár nappal is és éjjel is táplálkozhat. Ha fűhiány van, akkor beéri a bokrok és az általa elérhető fák lombozatával is.<ref name=adw/> Gyakran az [[alföldi zebra|alföldi zebrával]] ''(Equus quagga)'' társul; a zebra lelegeli a füvek kevésbé tápláló felső részeit, hátrahagyva a zöldebb, tápdúsabb középső részét.<ref>{{cite book|author1=Pastor, J. |author2=Cohen, Y. |author3=Hobbs, T. |year=2006|contribution=The roles of large herbivores in ecosystem nutrient cycles|editor=Danell, K.|title= Large Herbivore Ecology, Ecosystem Dynamics and Conservation|publisher=Cambridge University Press|page=295|isbn=978-0-521-53687-5}}</ref> Ha megvan a lehetősége, akkor ez az antilop naponta kétszer is iszik.<ref name=uu/> Mivel nagyobb adag [[víz]]re van szüksége, általában kerüli a nagyon száraz élőhelyeket. Egy átlagos felnőtt csíkos gnú, 1-2&nbsp;naponként akár 9-12&nbsp;[[liter]] vizet is ihat.<ref>{{Cite journal |last=Furstenburg |first=Deon |date=April 2009 |title=Blouwildebees |url= |magazine=South African Hunter |location=South Africa |publisher=SA Hunter |access-date=16 October 2016}}</ref> A vízigénye ellenére, ez az állat a [[Kalahári (sivatag)|Kalahári]] [[sivatag]]ban is fellelhető, ahol szomját dinnyeszerű termésekkel, valamint víztározó [[gyökér|gyökerekkel]] és [[gumó]]kkal oltja.<ref name=arkive/>

[[Fájl:Themeda triandra leaf3 St Marks Canberra (16049674696).jpg|bélyegkép|balra|250px|''Themeda triandra'', az egyik kedvenc fűféléje]]

Egy kutatás következtében, megfigyelték, hogy a csikóscsíkos gnú a szavannát alkotó három domináns fűféléjévelfűfélével táplálkozik: a ''[[Themeda triandra|Themeda triandrával]]'', a ''[[Digitaria macroblephara|Digitaria macroblepharával]]'' és a ''[[Penisetum mezianum]]mal''. A legelési idő a [[száraz évszak]]ban 100%-kal nő. Habár, nagyjából ugyanazt eszi a száraz és nedves évszakban is, az utóbbiban válogatni kezd, hiszen nagyobb táplálékmennyiség áll rendelkezésére.<ref name=ego>{{cite journal|last=Ego|first=W. K.|author2=Mbuvi, D. M. |author3=Kibet, P. F. K. |title=Dietary composition of wildebeest (''Connochaetes taurinus''), kongoni (''Alcephalus buselaphus'') and cattle (''Bos indicus''), grazing on a common ranch in south-central Kenya|journal=African Journal of Ecology|date=March 2003|volume=41|issue=1|pages=83–92|doi=10.1046/j.1365-2028.2003.00419.x}}</ref>

A csíkos gnú számos [[élősködő]]nek lehet a gazdaállata. Egy kutatás szerint, ezen az antilopfajon 13&nbsp;[[fonálférgek|fonálféreg]]- ''(Nematoda)'', egy [[valódi mételyek|valódi métely]]- ''(Trematoda)'', 3&nbsp;[[tetvek|tetű]]-, 7&nbsp;[[kullancsok|kullancs]]- ''(Ixodidae)'' és egy [[atkák|atkafaj]] ''(Acari)'' élősködőttélősködött; továbbá ezek mellett 5&nbsp;''[[Oestrus]]'' nembéli [[bagócslegyek|bagócslégy]][[lárva]] és egy [[féregatkák|féregatka]] ''(Pentastomida)|'' lárvája is jelen volt. Hogy melyik élősködő mikor támadja meg, azt az évszakok váltakozása határozza meg.<ref name=horak>{{cite journal|last=Horak|first=I G |author2=De Vos, V |author3=Brown, M R|title=Parasites of domestic and wild animals in South Africa. XVI. Helminth and arthropod parasites of blue and black wildebeest (''Connochaetes taurinus'' and ''Connochaetes gnou'').|journal=The Onderstepoort journal of veterinary research|year=1983|volume=50|issue=4|pages=243–55|pmid=6676686|url=http://phthiraptera.info/Publications/8151.pdf}}</ref> Általában a ''[[Gedoelstica]]'' és az ''Oestrus'' lárvák az [[orr]]lukaiban és légzőcsöveiben tartózkodnak, azonban néha az állat [[agy]]áig vándorolhatnak.<ref name=kingdon/> Más [[tülkösszarvúak|tülkösszarvúhoz]] képest, a csíkos gnú eléggé jól ellenáll néhány tetűfajnak.<ref name=horak2>{{cite journal|last=Horak|first=I G|author2=Golezardy, H. |author3=Uys, A.C. |title=The host status of African buffaloes, ''Syncerus caffer'', for ''Rhipicephalus'' (''Boophilus'') ''decoloratus''|journal=Onderstepoort Journal of Veterinary Research |year=2006 |volume=73 |issue=3|doi=10.4102/ojvr.v73i3.145|pmid=17058441 |pages=193–8}}</ref>

A fenti élősködökön mellett, ezt az állat sok betegség is megtámadja; ezek közül a legveszélyesebbek: a [[száj- és körömfájás]], a [[lépfene]] ''(anthrax)'', a [[rühösség]] és a [[pata (állattan)|pata]][[üszkösödés]].<ref name=kingdon/> 1960-ban, [[Walter Plowright]] angol állatorvos-kutató először észrevettevette észre a csíkos gnúnál a [[herpeszvírus]]t.<ref>{{cite book|last=O.A.|first=Ryder|title=One Medicine: A Tribute to Kurt Benirschke, Director Center for Reproduction of Endangered Species Zoological Society of San Diego and Professor of Pathology and Reproductive Medicine University of California San Diego from his Students and Colleagues |year=1984 |publisher=Springer |location=Berlin, Heidelberg |isbn=978-3-642-61749-2 |pages=296–308 |author2=Byrd, M.L.}}</ref> Az elhalálozások mértéke évről évre változó, azonban Botswanában a szárazság idején a fiatal borjak és az idős tehenek hullnak el hamarább. Becslések szerint, a csíkos gnúk 47%-a&nbsp;a betegségek miatt döglikhullik megel, 37%-&nbsp;a [[ragadozó életmód|ragadozók]] miatt, míg a többi a különböző sebesüléseknek következtében pusztul el.<ref name=kingdon/>