„Tápiószentmárton” változatai közötti eltérés

Későbbi birtokosai közül a legnagyobb hírnevet a Blaskovich família szerezte. A jó nevű család tagjai közül is kitűnt [[Blaskovich Bertalan]], aki a [[19. század]] első évtizedeiben részt vett a [[Kisfaludy Károly]] által szerkesztett ''[[Aurora (folyóirat, 1822–1837)|Aurora]]'' című [[folyóirat]] megindításában ([[1822]]), és jelentősen támogatta a hazai lóversenyzést. Fia, ebecki [[Blaskovich Ernő]] mezőgazdász alapította azt a híres ménest, amelyben a [[Kincsem (versenyló)|Kincsem]] nevű versenykancát is nevelték.

[[Kép:Hall Harry Kincsem.jpg|jobbra|bélyegkép|260px|[[Kincsem (versenyló)|Kincsem]]]]

'''Kincsem Lovaspark:''' Tápiószentmártonban született a „csodakanca” néven is emlegetett [[Kincsem (versenyló)|Kincsem]], a magyarországi lósport legsikeresebb versenylova; ennek emlékét őrzi a lovaspark elnevezése, illetve a park területén működő Kincsem Múzeum. A lovasparkban található borpince, golf- és minigolf-pálya, fedett, versenyek rendezésére alkalmas lovarda, nemzetközi szabványú NB I-es futballpálya, teniszpálya, fedett medence, wellness részleg, játszótér, háztáji állatok bemutatására kiképezett állatbemutató hely, sőt egy szálloda is, apartmannal, étteremmel és konferenciateremmel. Egyes mítoszok szerint itt állt [[Attila hun király]] fából készült palotája, sőt feltételezések szerint a sírja is e térségben lehetett. A park területén mindenesetre Attila nevét őrzi az az "energiadomb", amelyet gyógyító hatásúnak tartanak, s e gyógyhatást állítólag mérésekkel is bizonyították.{{forrás}} Itt találták meg 1923-ban az ország egyik legismertebb [[szkíták|szkíta kori]] emlékét, az [[elektrum]]ból ([[arany]] és [[ezüst]] természetes ötvözetéből) készült, híres [[szkíta aranyszarvas]]t is. Mindezeken felül a lovaspark területén található még egy kisrepülőgépek fogadására alkalmas [[Kincsem repülőtér|repülőtér]] is.