„Lucius Annaeus Seneca” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Ifjúkora: család
22. sor:
== Élete ==
=== Ifjúkora ===
Előkelő hispániai családból származott: apja, [[Lucius Annaeus Seneca Maior|idősebb Seneca]] [[Ordo equester|lovagrendi]] rangú volt. Anyja, Helvia három fiúnak adott életet, akik közül a középső volt Lucius. Bátyja az [[Apostolok cselekedetei|Apostolok Cselekedeteiből]] is ismert [[Marcus Annaeus Novatus|Gallio]] volt, akivel [[Pál apostol]] is találkozott (ApCsel 18,12 - ApCsel 18,17). Galliót később bevádolták, hogy részt vett a Nero császár ellen szervezett Piso-összeesküvésben, de ügye feledésbe merült, és emiatt nem végezték ki. (Tacitus, Annales, XV.könyv, 73.) Nem kerülte el viszont ezt a sorsot öccse, Annaeus Mela, a császári magánkincstár felügyelője, valamint annak fia, [[Marcus Annaeus Lucanus|Lucanus]] eposzköltő. (Tacitus, Annales, XVI. könyv, 17.) A család felemelkedése jól példázza, hogy a Kr.u. I. századtól fogva a provinciákban is olyan fokúvá vált a romanizáció, hogy az itt tanultak a fővárosban is megállták a helyüket.
Előkelő hispániai családból származott: apja, [[Lucius Annaeus Seneca Maior|idősebb Seneca]] [[Ordo equester|lovagrendi]] rangú volt.
Anyja, Helvia három fiúnak adott életet, akik közül a középső volt Lucius. Bátyja az [[Apostolok cselekedetei|Apostolok Cselekedeteiből]] is ismert [[Marcus Annaeus Novatus|Gallio]] volt, akivel [[Pál apostol]] is találkozott (ApCsel 18,12 - ApCsel 18,17). Galliót később bevádolták, hogy részt vett a Nero császár ellen szervezett Piso-összeesküvésben, de ügye feledésbe merült, és emiatt nem végezték ki. (Tacitus, Annales, XV.könyv, 73.) Nem kerülte el viszont ezt a sorsot öccse, Annaeus Mela, a császári magánkincstár felügyelője, valamint annak fia, [[Marcus Annaeus Lucanus|Lucanus]] eposzköltő. (Tacitus, Annales, XVI. könyv, 17.)
 
Seneca Minor ''Cordubában'' (ma [[Córdoba (Spanyolország)|Cordoba]]) látta meg a napvilágot, az I. század kezdete körüli időben. Életéről nagyon sok információval rendelkezünk, főleg saját írásaiból. Seneca maga is beszámol arról, hogy korán Rómába érkezett tanulmányok folytatása céljából., ahol ''Szotión'' filozófus tanítványává vált, és mesterének hatására egy évre lemondott a hús élvezetéről. Apja nyomására azonban feladjakénytelen volt feladni a vegetarianizmusát. Saját bevallása szerint Rómában tanuljatanulta meg, hogy a képzés nem azonos a tudás felhalmozásával, hogy a tartalom megelőzi a formát, de itt keltikkeltették fel érdeklődését a természettudományos vizsgálódások is. Természettudományos műveket írt, melyek közül a legismertebb a ''Naturales questiones''. Rómában anyja egyik testvérének felesége vette pártfogásába az ifjú Senecát, aki ekkor senatori pályára készült, de gyakori légúti megbetegedései miatt annyira elkeseredett, hogy majdnem öngyilkos lett. Apja javaslatára azonban Egyiptomba ment, ahol a pártfogójának férje éppen [[praefectus]]i rangot töltött be.
 
Seneca senatori pályára készült, de gyakori légúti megbetegedései miatt annyira elkeseredett, hogy majdnem öngyilkos lett. Apja javaslatára
azonban Egyiptomba ment, ahol anyja egyik testvére volt a [[praefectus]]. Senecát a praefectus felesége vette gondozásba, aki egyébként korábban Rómában már pártfogolta az ifjút.
 
Kr. u. 31-ben Seneca visszatért Itáliába, ahol 41-ig politikai és közéleti pályát fut be: [[quaestor]], majd védőügyvéd lett. Egyik védőbeszédével azonban felkeltette [[Caligula római császár|Caligula császár]] irigységét, aki ki akarta végeztetni. Egyik szeretője javaslatára, aki szerint a beteges ifjú úgyis hamarosan magától meghal, és ezért kár a császári házra újabb gyilkosság gyanúját vetíteni, Caligula életben hagyta. 41-ben ''[[Iulia Livilla|Iulia Livillával]]'', Caligula egyik nővérével folytatott állítólagos házasságtörő viszonya miatt Claudius [[Korzika|Korzikára]] száműzette, ahol 49-ig volt kénytelen tartózkodni. A száműzetést [[Claudius római császár|Claudius]] kicsapongó felesége, [[Messalina]] eszközölte ki. A száműzetésben írta meg a Helviához írt vigasztalást, valamint egy Polybiushoz, Claudius császár kegyencéhez címzett vigasztalását. Ez utóbbiban Claudiust az ideális uralkodónak állítja be. Ennek hatására, valamint Claudius új feleségének, Agrippinának segítségével Seneca visszatérhetett Rómába. Itt a későbbi [[Nero római császár|Nero]] császár nevelője lett, majd Nero hatalomra jutása után Burrus testőrparancsnokkal együtt a birodalom élén állt, mint Nero segítője: