Wikipédia

„Harisnyás Pippi (könyv)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Pegybot (vitalap | szerkesztései)
botok
25 802 szerkesztés
a clean up, replaced: kilenc éves → kilencéves (2) AWB
HerculeBot (vitalap | szerkesztései)
6 166 szerkesztés
a Bot: {{Wd}} sablonhívás törlése a cikk létrehozása következtében
30. sor:
}}
 
A '''Harisnyás Pippi''' ({{Svédül|''Pippi Långstrump''}}) [[Astrid Lindgren]] először 1945-ben megjelent regénye, melyet még két folytatásban, illetve további képeskönyvekben adtak ki. Számos adaptáció készült belőle és rengeteg nyelvre lefordították, még [[Üzbég nyelv|üzbégre]], [[Szuahéli nyelv|szuahélire]] és [[Zuluk|zulura]] is. Az első kiadások [[illusztráció]]it a dán [[Ingrid Vang Nyman]]{{wdWd|Q446436}} készítette.
 
== A mű születése és körülményei ==
1944-ben a történet a harminchét éves Astrid Lindgren ajándéka volt lányának, Karinnak,{{jegyzet|megj=[[Karin Nyman]]{{wdWd|Q16595992}} svéd fordító és író.|csoport=m}} tizedik születésnapjára,{{refhely|Komáromi Gabriella|azonos=epa}} aki 1941-ben betegsége miatt kérte még, meséljen neki [[Harisnyás Pippi (karakter)|Harisnyás Pippiről]]{{wd|Q6668}}, így a mese hősének különleges neve – és ezzel karaktere – neki köszönhető.{{refhely|astridlindgren.se|[http://www.astridlindgren.se/en/characters/pippi-longstocking Characters: Pippi Långstrump]|azonos=ALchPL}} Nyomtatásban végül csak átdolgozva, 1945-ben jelent meg a [[Rabén & Sjögren]]{{wdWd|Q2062729}} gondozásában – öt,{{refhely|azonos=epa}}{{refhely|Dömötör Ági}} köztük az [[Albert Bonniers Förlag]]{{wdWd|Q2830980}} kiadó elutasítása miatt. A cég ennek a gyümölcsöző kapcsolatnak köszönheti későbbi, a gyermekirodalomban betöltött jelentős szerepét.{{refhely|muvesz-vilag.hu}}{{refhely|astridlindgren.se|[http://www.astridlindgren.se/en/her-works/books/textbocker/pippi-longstocking Textbocker: Pippi Långstrump]|azonos=ALtPL}} Az írónő a kiadó egyik pályázatán nyerte el művének megjelenését,{{refhely|azonos=AstridMilestones}} közösen az akkor huszonkilencéves dán Ingrid Vang Nymannal, aki az első kiadások képeit készítette, s aki ezekkel debütált illusztrátorként.{{refhely|Håkan Hardenborg}}
 
A regény típusa szerint kópéregény, vagy más néven [[Pikareszk regény|pikareszk]]. A cselekményben és a főhősben egyaránt szinte észrevétlen keveredik a mindennapiság, a fantasztikum és a mesebeliség. Elsősorban a gyerekábrázolás révén a Harisnyás Pippi (pontos fordításban: Hosszúharisnyás Pippi) fontos alapmű a gyerekpróza történetében. Mondhatni egy antilányregény{{jegyzet|megj=A tabutörésbe már a dán [[Karin Michaëlis]]{{wdWd|Q265796}} belefogott 1930 és 1935 között megjelent Bibi-sorozatával, ami Magyarországon a „pöttyös könyvek” sorozatban jelent meg (akárcsak az első kiadású Pippi-könyv).{{refhely|azonos=epa}}|csoport=m}} lányregény. Már a főhős külsejével is megtagadja a világirodalom addigi minden illemkódexét, amire viselkedésével és hazugságaival is rátesz még egy-egy lapáttal, azonban mindezzel a magányát és jóságát igyekszik eltakarni, amivel csak a felületes olvasót téveszti meg. Bár számos kritika érte a gyerekpszichológia részéről, kimutatások igazolják, hogy a történet átéléséhez a mesehallgató-meseolvasó gyerekben működésbe lépő ''kettős tudat''a által – aminek köszönhetően világosan tudja, hogy Pippi a képzelet világából való – bár csodálja, vagy akár szívesen látná a szomszédban, nem a főhőssel azonosul.{{refhely|azonos=epa}}{{refhely|Dömötör Ági}}
 
A mű kiadását követően is még sokáig megosztotta az olvasó, de még inkább a szakmai közönséget is,{{refhely|Petri Liukkonen, Ari Pesonen|azonos=kirjasto}}{{refhely|Bianca Achhammer, Nadja Dickmann|azonos=jforschung}} sőt újabb és újabb „viharokba” kerül. 2015-ben, megjelenésének hetvenedik évfordulójából ismét kiadják a háromrészes szériát, azonban az 1945-ös szövegben még bizonyos részek másként voltak. Például Pippi a négerek hercegnője, hajóskapitány apja pedig a négerek királya egy messzi szigeten, ám míg az 1940-es években ez a kifejezés még a hétköznapok negatív jelentés nélküli része volt, addig a 21. században már pejoratív értelmet kapott. Így az írónő lánya, Karin Nyman évekig tartó gondolkodás után egyezett bele, hogy az új kiadásban a néger szó helyett a „déltengerek” szerepeljen.{{refhely|Tonia Tünnissen-Hendricks}}{{refhely|hirado.hu/MTI}}
42. sor:
 
== Az alaptörténet ==
[[Fájl:Astrid Lindgrens Värld - Villa Villekulla.jpg|thumb|Pippi és a Villekulla-villa{{-}}[[Astrid Lindgren Világa]] szórakoztató park, [[Vimmerby]]{{wdWd|Q634231}} 2014.]]
Harisnyás Pippi apjával, a hajóskapitánnyal járta a világ tengereit, aki azonban egy viharban eltűnt. A kilencéves kislány ekkor egy icipici város szélén lévő roskatag öreg házba költözött, melyet apja vett idős korára s egy öreg kertben állt és Villekulla-villa{{jegyzet|megj=''Villekulla-villa'' Tótfalusi István, vagy ''Kutyavilla'' Árkos Antal fordításában.|azonos=villa|csoport=m}} a neve. A hajóról két holmit hozott csak magával: egy kis majmot, Nilson urat és egy kis koffert tele aranypénzzel. Vesz magának egy lovat, amit a verandán tart és ha kedve szottyan, maga cipel. A szomszéd kert közepén egy hasonló házban egy házaspár lakik két gyermekével, a fiút Tominak, a lányt Annikának hívták. Pippi első sétáján találkoznak. Számos kaland vár itt a vagány, szeplős és vörös hajú kislányra, megment a tűzvésztől egy testvérpárt, édességet vesz a város összes gyerekének, vagy éppen porig rombol egy cirkuszi előadást, sőt még az erőművészt is elnáspángolja. Kerüli az iskolát, és ha csak teheti, barátaival játszik, vagy kószál a városban.
 
71. sor:
*Harisnyás Pippi hajóra szál ({{Svédül|Pippi Långstrump går ombord}}; 1946)
*Harisnyás Pippi a Déltengeren ({{Svédül|Pippi Långstrump i Söderhavet}}; 1948)
:''Melyekből 1952-ben kiadtak egy összevont kiadást ({{Svédül|Boken om Pippi Långstrump}})'' [[Ilon Wikland]]{{wdWd|Q293162}} illusztrációival.{{refhely|astridlindgren.se|[http://www.astridlindgren.se/en/her-works/books/samlingsvolymer/pippi-longstocking Samlingsvolymer: Pippi Långstrump]}}
 
Képeskönyvek:{{refhely|astridlindgren.se|[http://www.astridlindgren.se/en/her-works/books/bilderbocker/pippi-longstocking Bilderbocker: Pippi Långstrump]}}
91. sor:
== Adaptációk ==
;Rádió és színház
1946-ban a könyv kiadója elkészített egy Harisnyás Pippi [[rádiójáték]]-sorozatot. Még ugyanebben az évben – majd többször is – az írónő színpadra is átdolgozta, meglátva a lehetőséget a minél szélesebb körben való terjesztésre. Ez a történet 90 percben mutatja be Pippi történetét, az első könyvre alapozva, [[Georg Riedel]]{{wdWd|Q1505766}} jazz-zenész dallamaival.{{refhely|azonos=AstridMilestones}}{{refhely|Björn Wiman}}{{refhely|dramadirekt.com}} A mű megjelenésének 70 éves évfordulójára Magyarországon 2015-ben a [[Pesti Magyar Színház]] ezt a darabot mutatja be [[Tótfalusi István]] fordítása alapján [[Kárpáti Péter]] dramaturg közreműködésével [[Novák Eszter]] rendezésében, [[Zeke Edit]] díszlet- és jelmezvilágával.<ref>Pesti Magyar Színház honlapja: [http://www.magyarszinhaz.hu/component/content/article/6-tervezett-bemutatok/40543-harisnyas-pippi Harisnyás Pippi színlap] (hozzáférés: 2015. február 26.)</ref> A [[Színházi adattár]] előadás adatbázisa alapján csupán két nagyobb volumenű színház mutatta be előtte hazai színpadon: a zalaegerszegi [[Hevesi Sándor Színház]] 2003-ban és a [[Szarvas (település)|szarvasi]] Cervinus Teátrum 2010-ben.<ref>Színházi adattár: [http://www.szinhaziadattar.hu/index.php?lang=hu&db=oszmi.01.01&kf=gykf; Előadások adatbázis]</ref>
 
2005-ben Georg Riedel és Stefan Nilsson zenéjére, Pär Isberg koreográfiájára [[balett]] előadás készült belőle.<ref>[http://www.operan.se/sv/pressrum/Press/Pressmeddelanden/Arkiverade-Pressmeddelanden/Pippi-Langstrump1/ Pippi Långstrump], operan.se - 2007. december 14. {{sv}}</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Harisnyás_Pippi_(könyv)”