„Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem” változatai közötti eltérés

1672-ben Poroszország–Brandenburg az uralkodó vezetésével szövetségre lépett [[Hollandia|Hollandiával]] a [[Franciaország|franciák]] ellen. A [[francia–holland háború]]ban Brandenburg Hollandia szövetségeseként lépett be, emiatt [[1674]]-ben [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos]] szövetségese, [[XI. Károly svéd király]] megtámadta Brandenburgot. Kitört a [[északi háború (1674–1679)|svéd–brandenburgi háború]], amelybe Dánia is bekapcsolódott ([[Északi háború (1674–1679)#Skånei és a balti-tengeri hadszíntér|skånei háború]]). A svédek támadását Frigyes Vilmos hadserege több sikeres ütközetben (pl. az 1675-ös [[fehrbellini csata|fehrbellini csatában]]) visszaverte. 1678-ban azonban szövetségesei, a legyőzött Hollandia és a protestáns Brandenburgra féltékeny [[I. Lipót magyar király|I. Lipót császár]] a [[nijmegeni béke]]szerződés aláírásával magára hagyták Brandenburgot, szemben a francia–svéd szövetséggel. 1679 elejére Frigyes Vilmos így is kiűzte a támadókat országából, és visszafoglalta egész [[Pomeránia|Pomerániát]] is. A francia hadsereg támadása nyomán azonban 1679-ben Frigyes Vilmos kénytelen volt aláírni a [[saint-germaini béke (1679)|saint-germaini békeszerződést]], amelynek értelmében ismét vissza kellett adnia a svédeknek a tőlük karddal visszaszerzett pomerániai tartományokat.