„Kelet-Poroszország” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Történelme: File: → Fájl: |
→Történelme: kieg. |
||
36. sor:
[[Fájl:Map of East Prussia 1648.jpg|bélyegkép|balra|A Porosz Hercegség 1648-ban]]
[[1616]]-ban a Brandenburgi Választófejedelemséggel perszonáluniót kötöttek, innentől kezdve a terület, [[
Lengyelország első, [[1772]]-es [[Lengyelország három felosztása#Az első felosztás|felosztása során]] Poroszország mindenekelőtt a régi, 1466 előtti területeit kapta vissza. Innentől kezdve nevezték Kelet-Poroszországnak, megkülönböztetésül [[Nyugat-Poroszország]]tól. Kelet-Poroszország fővárosa [[Kalinyingrád|Königsberg]] lett. A további felosztások révén területe tovább nőtt. [[1824]] és [[1878]] között a két Poroszországot egyesítették, majd ismét két részre osztották fel. Az [[első világháború]] során azon kevés területek egyike volt, amelyet ha időlegesen is, megszálltak az [[antant]]hatalmak. A háború kezdeti szakaszában a keleti front legfontosabb csatáit itt vívták meg, a [[Tannenbergi csata (1914)|tannenbergi csatában]] a német csapatok megalázó vereséget mértek az orosz egységekre, majd kiszorították őket a tartományból. A [[Versailles-i békeszerződés|versailles-i béke]] szerint népszavazást kellett kiírni a terület hovatartozásának kérdéséről, a lakosok elsöprő többsége Németország mellett döntött. A területet elvágták az anyaországtól, [[Gdańsk|Danzig]]tól nyugatra létrehoztak egy korridort, ezáltal Kelet-Poroszországból szárazföldön csak Lengyelországon áthaladva lehetett elérni a központi területeket. A [[Memel-vidék]]et francia csapatok szállták meg, majd [[Litvánia]] annektálta [[1923]]-ban.
46 ⟶ 48 sor:
A világháború végén a közelgő [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]] hírére a német hatóságok tömeges evakuálásba kezdtek, ami a történelem legnagyobb tengeri mentőakcióját, a [[Hannibal hadművelet]]et eredményezte. Mintegy 2,2 millió civilt mentettek ki, és szállítottak el nyugatra. A hadművelet során történtek meg a világ eddigi legnagyobb hajókatasztrófái, itt merült hullámsírba a [[Wilhelm Gustloff (hajó)|Wilhelm Gustloff]] és a [[Goya (hajó)|Goya]].
A világháború után az egykori Kelet-Poroszországról úgy döntöttek a győztesek, hogy azt megsemmisítik, mivel szerintük az volt a német militarizmus fellegvára. A terület északi részét a SZU-hoz, míg nagyobbik, déli és nyugati felét Lengyelországhoz csatolták. [[1946]]-ban Königsberget átnevezték Kalinyingráddá. A még itt maradt németeket télen erőszakkal telepítették a későbbi [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK]] területére. Körülbelül {{szám|511000}}
A háború után az [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK]] vezetése [[1950]]-ben elismerte az [[Odera]] - [[Neisse]] határt, majd az új [[Ostpolitik|keleti politika]] jegyében a hetvenes évek elején
== Híres keletporoszok ==
| |||