„Turing-gép” változatai közötti eltérés

egy bájt törölve ,  3 évvel ezelőtt
a
a (CheckWiki error (64) javítása)
Ekkoriban már nem elsősorban az foglalkoztatta, hogy mire képtelen a Turing-gép, hanem a benne rejlő lehetőségeket tanulmányozta. ''„Mintha egy agyat építenénk”'' – nyilatkozta. Elképzelhetőnek tartotta, hogy a jövőben (az ezredfordulóig bezárólag) [[mesterséges intelligencia|mesterséges intelligenciát]] ('''MI''') hozzunk világra, amely átmenne a [[Turing-teszt]]en. A korabeli [[neurológia]] eredményeire támaszkodva a mai [[neuron]]hálózatokat előlegező elméletet vázolt fel: ha egy mechanikus rendszer kellően komplex, akár a [[tanulás]] képességével is bírhat.
 
Egy automata [[Emil Leon Post|Post]] és Turing szerint nem más, mint egy ''fekete dobozfeketedoboz,'' amely véges sok állapottal rendelkezik. Számukra az volt a fontos, hogy leírják, milyen módon megy át az automata egy i-edik állapotából a j-edik állapotába. Az állapotváltozás a környezettel való kölcsönhatás révén jön létre, amelyet egy szalag reprezentál, amelyen a gép a fentebb már leírt módon lépked, olvas és ír. Turing bináris számjegyekből álló végtelen sorozatokat vizsgált, s arra a kérdésre keresett választ, hogy mely sorozatok állíthatóak elő. Az előállító szabálysor véges hosszúságú, az automata futási ideje végtelen, így állítva elő a végtelen jelsort. A Turing által bizonyított eredmény érdekes és váratlan volt. Egyrészt kiderült, hogy létezik univerzális automata, amely minden speciális géppel előállított sorozatot szintén képes előállítani, másrészt megmutatta, hogy minden speciális automata leírható véges hosszúságú utasítássorozattal. Ez az eredmény [[Neumann János]]t nagyon izgatta és [[1947]]-ben erejét két területre kezdte el koncentrálni: egyrészt az [[önreprodukáló automata|önreprodukálásra]] képes berendezésre, másrészt a hibás alkatrészekből előállítható berendezések optimalizálására.
 
=== A jövő?… ===
165 521

szerkesztés