„Brósz Róbert” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
| aláírás =
}}
'''Brósz Róbert''', dr. ([[Parajd]], [[1915]]. [[augusztus 8.]] – [[Budapest]], [[1994]]. [[február 13.]]) római jogász, jogtudós, egyetemi tanár, [[Brósz Irma]] festőművész elsőfokú unokatestvére.
 
==Életpályája==
Édesapja, id. Brósz Róbert ügyvéd volt. A [[jászapáti]] királyi katolikus gimnáziumban kitüntetéssel érettségizett. [[1933]]-[[1937]]-ig [[Debrecen]]ben jogot hallgatott. Az egyetemet ''sub auspicis Gubernatoris'' minősítéssel fejezte be. Már első éves korában felfigyelt rá [[Marton Géza]], aki a tanszékére demonstrátornak hívta. Az egyetem elvégzése után [[Kecskemét]]en és [[Budapest]]en bírósági fogalmazóként, illetve bíróként működött.
 
[[1940]]-1941-ben a római La Sapienza egyetemen posztgraduális tanulmányokat folytatott. Tanárai Pietro de Francisci és Emilio Albertario voltak, utóbbitól tanulta el az interpolációkritikai módszert. Olaszországból hazatérve besorozták, öt évet töltött a fronton és hadifogságban.
 
[[1947]]-ben Marton Géza mellett kezdte meg oktatói munkáját a budapesti jogi karon meghívott előadóként. [[1951]]-ben kapott főállású megbízást mint intézeti tanár (egyetemi docens). [[1955]]-ben kandidátusi fokozatot szerzett. Az [[1956-os forradalom]] és Marton halála után nem nevezték ki tanszékvezetőnek. [[1958]]-1961 között megbízott tanszékvezető volt, később Móra Mihály egyházjogász és eljárásjogász kapta meg a tanszéket. [[1965]]-ben, bár nem volt az állampárt tagja, egyetemi tanári kinevezést kapott. [[1967]]-ben, Móra elhunyta után nevezték ki a Római Jogi Tanszék élére. [[1985]]-ben vonult nyugdíjba, de 1992-ig aktívan oktatott. Nyugdíjbavonulását követően a Római Jogi Tanszék vezetését Hamza Gábor professzor vette át. 1994. február 13-án tragikus baleset következtében hunyt el.
== Értékelése==
 
Főleg a római polgárság rétegeződésével, valamint a szolgalmak és a felülépítményi jog ([[superficies]]) problémáival foglalkozott. [[Pólay Elemér]]rel közösen írt római jogi tankönyvén generációk nevelkedtek fel, és későbbi tankönyvek alapjául is szolgált.
 
''„Brósz Róbert előadásai nemcsak szakmai és didaktikai, hanem egyúttal retorikai mesterművek is voltak. … Jelképesnek is tekinthetjük azt a tényt, hogy utolsó nagyobb munkája Gaius Institutióinak magyar nyelvre való átültetése volt.”'' (Földi András)
==Források==
 
* [[Földi András]]: ''Brósz Róbert (1915-1994).'' Magyar Jogtudósok I. (Szerk. Hamza Gábor). Budapest, 1999. 169-182. o.
* [[Hamza Gábor]]: ''Brósz Róbert tudományos munkássága.'' [[Állam- és Jogtudomány]] 37 (1995) 303-319. o. (megjelenés: 1997)
 
 
* ''Nem teljes jogú polgárok a római jogforrásokban.'' (1964)
* ''Bekämpfung versteinerter Vorurteile und andere aktuelle Aufgaben im Unterricht des römischen Rechts.'' (Acta Jur. et Pol. [[Szeged]] XVII.) 219. (1970)
* Brósz Róbert – Pólay Elemér: ''Római jog'' (1976 - több változatlan utánnyomás 1995-ig)
* [[Hugo Grotius]] ''A háború és a béke jogáról''. Ford.: Brósz Róbert, [[Diósdi György]], [[Haraszti György]]. Budapest, 1960, I-III. és Budapest 1999.
 
{{DEFAULTSORT:Brosz Robert}}
[[Kategória:Magyar jogászok]]
[[Kategória:Magyar jogtudósok]]
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
[[Kategória:1915-ben született személyek]]
[[Kategória:1994-ben elhunyt személyek]]