„Rúth könyve” változatai közötti eltérés

6 074 bájt törölve ,  3 évvel ezelőtt
 
== A történet ==
[[Fájl:1795-William-Blake-Naomi-entreating-Ruth-Orpah.jpg|bélyegkép|jobb|250px|Naomi kérleli Rúthot és Orpát a Moábba való visszatérésre. [[William Blake]], 1795]]end
 
[[Fájl:Julius Schnorr von Carolsfeld- Ruth im Feld des Boaz.jpg||bélyegkép|jobb|250px|Rúth Boáz földjén. [[Julius Schnorr von Carolsfeld]], 1828, National Gallery, London]]
*
* (1. fejezet) A bírák idejében, egy közelebbről meg nem határozott [[Júdea|júdabeli]] éhínség elől a [[bethlehem]]i [[Elimelek (Biblia)|Elimelek]] és családja - felesége, Naomi, két fia, [[Mahlon és Kiljon]] - Moábba vándorolnak. Elimelek halála után a két fiú elveszi a moábita Rúthot és [[Orpa (Biblia)|Orpát]]. Tíz év múlva a két fiú is meghal, gyermektelenül. Az éhínség végén Naomi a visszatérés mellett dönt, menyeit pedig megpróbálja visszaküldeni saját családjaikhoz. Orpa visszafordul, Rúth azonban ezekkel a szavakkal utasítja vissza anyósa unszolását: ''„ahová te mégy, oda megyek, és ahol te megszállsz, ott szállok meg, néped az én népem, és Istened az én Istenem”'' (1:16; ezek egyúttal az [[áttérés]] szavai is). Bethlehembe érve Naomiról ''(Gyönyörűségem)'' [[Mára|Márára]] ''(Keserűség)'' változtatja nevét.
* (2. fejezet) Az [[Takarmányárpa|árpaaratás]] kezdetén <!--(mikor?)--> térnek vissza, Rúth megkéri anyósát, hadd mehessen mezgerélni (elhullott kalászokat szedegetni, ami Izraelben a szegények előjoga volt). Rúth [[Boáz (Biblia)|Boáz]], Naomi rokonának földjére téved, ahol Boáz kéri, hogy ne menjen máshová, és anyósához való hűsége miatt - moábita, tehát idegen létére - a szolgálóival egyforma ellátásban és védelemben részesíti, Rúth pedig ottmaradt a [[búza]]aratás <!--(mikor?)--> végéig.
* (3. fejezet) Mivel Boáz, mint közeli rokon ''(góél - meg- vagy kiváltásra alkalmas közeli (vér)rokon)'', alkalmas a [[levirátusi törvények|levirátusi házasságra]] - azaz arra, hogy elvegye Mahlon özvegyét, Rúthot, így fenntartva az egyenes ági leszármazást -, Naomi kiküldi Rúthot éjjel a mezőre, azzal, hogy feküdjön titokban Boáz lábaihoz, majd mikor felébred, figyelmeztesse erre a kötelezettségére, amit ő meg is tesz (''„terjeszd ki hát takaródat a te szolgálódra, mert te vagy a legközelebbi rokon”'', 3:9). Boáz beleegyezik,<ref>''„Az Úrnak áldotta vagy te, édes leányom! Utóbbi szereteteddel jobbat cselekedtél, mint az elsővel; hogy nem jártál az ifjak után, sem szegény, sem gazdag után”'', 3:10</ref> de felhívja figyelmét, hogy van egy még közelebbi rokon: ''„ha az megvált téged, jó, váltson meg; ha pedig nem akar téged megváltani, akkor én váltalak meg”'' (3:13).
* (4. fejezet) Boáz a város vénei előtt beszél a másik rokonnal, aki a saját örökségét féltve lemond előjogairól, így hivatalosan is Boázé lesz Elimelek öröksége.<ref>''„Ti vagytok tanúi ma, hogy megvettem mindent, ami Elimeleké volt, és mindent, ami Kiljoné és Mahloné volt, Naómi kezéből, sőt a moábita Rúthot is, Mahlon feleségét is feleségül vettem, hogy nevet támasszak az elhunytnak az ő örökségében, hogy ki ne vesszen az elhunyt neve az ő atyjafiai közül...”'', 4:9-10</ref> Elveszi Rúthot, aki megszüli [[Obed]]et, aki a [[levirátusi törvények]] értelmében Mahlon fiának és örökösének, így Naomi unokájának is számít (4:13-16). A fejezet egy rövid nemzetségtáblával zárul, amiből kiderül, hogy Boáz [[Júda (Biblia)|Júda]] törzséből származik, Obed pedig [[Dávid zsidó király|Dávid király]] nagyapja.
 
== Tartalmi szempontok ==
Rúth könyve a szent iratok között rendkívül érdekes alkotásnak számít. Rúth a moábi népcsoportból származik, akik az Ószövetség többnyire negatív színben tüntet fel pogány vallásuk és a köztük valamint a zsidók közötti ellenségeskedés miatt. Az Ószövetség elismeri, sőt a maga formájában szemlélteti a zsidók és moábiak közti rokonságot, de Moáb nemzetének születését egy bűnös cselekedet, a vérfertőzés eredményeként írja le: Moáb és testvére Ammon Ábrahám unokaöcsének, Lótnak a gyerekei, akiket Lót két lánya szült. A zsidó törvények tiltották a vegyes házasságokat. Rúth könyve a tilalom túlzott merevsége ellen szól, s arról, hogy bizonyos esetekben szükségszerű kivételt tenni. Rúth, bár pogány családból való, de áldozatos és hűséges anyósához, aki néhai férje anyja volt. Pusztán szeretetből elfogadja Izrael Istenét az egyetlen istent, s követi anyósa népének hagyományait, igyekszik alázatos és hű szolgálatot tenni anyósa honfitársainak, amivel kivívja azok elismerését és megbecsülését. Nem utolsó sorban szerepet játszik a dologban Isten akarata, aki a történelem irányítója és tettei mindig helyesek. A moábi Rúth Dávidnak, a zsidók későbbi nagy királyának lesz ezáltal a dédanya, akinek leszármazottja [[Jézus Krisztus]]. Az [[Újszövetség]]ben Jézus maga is nyíltan közli, hogy tanításainak sokkal erősebb hívei akadnak majd idegen, nemzsidó népek között, mindez azonban nem jelent közvetlen összefüggést az újszövetségi tanítás és Rúth könyve között.
 
== Nyelvezet ==
Nyelvezete egyszerű, egységes, élénk, folyamatos, gördülékeny próza, egyike a [[héber Biblia]] legkönnyebben olvasható és legszebb szövegeinek. Érdekessége a sok, máshol már nem található (mert hímnemmel helyettesített) nőnemű igealak használata. Bibliai héber tanulásakor általában ezt szokás először olvasni [[Jónás könyve]] mellett.
 
== Szerzőség ==
A könyv nem tartalmaz erre való utalást, ezért csak különféle feltelezésekre hagyatkozhatunk. A [[Talmud]]i hagyomány [[Sámuel próféta|Sámuel prófétának]] tulajdonítja, amivel a könyv végi nemzetségi táblázatot szokás szembeállítani, ami bizonyosan Dávid korából (vagy utána) származik. A későbbi hozzátoldás (valamint a régi sarulehúzási szokás magyarázatának betoldása) azonban ezt a szerzőséget nem zárja ki.
 
== Tartalmi szempontok ==
Újabban felmerült, hogy a könyvnek, témája és megközelítése miatt (mivel az eseményeket két nő szemszögéből beszéli el) női írója lenne. Ezt semmi nem zárja ki és egyedülállóvá tenné a biblai iratok sorában, de konkrét bizonyíték erre jelenleg sincs.
 
== Datálás ==
Névtelen felhasználó