„Teleki László (politikus, 1811–1861)” változatai közötti eltérés

egyértelműsítés
(→‎A Kegyenc: Kiegészítés)
(egyértelműsítés)
Az [[1837]]–[[1838]]. évi erdélyi [[országgyűlés]]en [[Fogaras vármegye|Fogaras]] megye követeként volt jelen. Itt mondta el 1837. [[április 24.|április 24-én]] szűzbeszédét, melyben az [[Országgyűlési Napló]] megindítását szorgalmazta. Emellett részt vett a [[Országgyűlés|diéta]] rendi sérelmi feliratának elkészítésében.
 
Az [[1839]]–[[1840]]. évi [[pozsony]]i országgyűlésen Teleki a [[Partium]]hoz tartozó [[Közép-Szolnok vármegye|Közép-Szolnok]] megye követeként kívánt részt venni, a megye [[főispán]]ja azonban megakadályozta a megválasztását, így a gróf végül 1840 februárjától a [[felsőtábla|felsőtáblán]] vállalt szerepet az akkor létrejövő, [[Batthyány Lajos (miniszterelnök)|Batthyány Lajos]] vezette főrendi ellenzéki liberális csoport tagjaként. Az országgyűlésen többek között a [[reverzális]]ok ügyében, valamint [[Kossuth Lajos]] és báró [[Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850)|Wesselényi Miklós]] jogtalan elítélésével kapcsolatban szólalt fel.
 
Az [[1841]]–[[1843]]. évi [[kolozsvár]]i diétára visszatért Erdélybe. Jelentős részben az ő érdeme, hogy [[1842]]-ben végre sikerült megszerezni bátyjának, Teleki Józsefnek az erdélyi kormányzó címet. Egyebek között olyan valós és tartós problémákat okozó ügyekben szólalt fel, mint az [[ortodox kereszténység|ortodox egyház]] egyenjogúsítása, valamint a vegyes házasságok rendezése.