„Dzsainizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
53. sor:
Nézetük szerint a létezők kategóriákba sorolhatók: vannak dzsívák (élők) és adzsívák (élettelenek). A dzsíva eszméje nélkül nem érthető a dzsainizmus, mert ők minden embernek, állatnak, rovarnak, növénynek, sőt még a földnek, a tűznek, a víznek és a levegőnek is élő lelket tulajdonítanak. Nézetük szerint a világot végtelenül sok dzsíva népesíti be, mindegyik valós, önálló és örök, s tudat (''csaitanja''), öröm (''szukha'') és energia (''vírja'') jellemzi. <ref>Akadémiai Kiadó: Világvallások→dzsíva</ref>
Tanításuk szerint ''„minden egyes élőlény egy
A filozófiájuknak hosszú időn keresztül írt kiterjedt irodalma van, és sokan a mintegy 1800 évvel ezelőtt, az [[Umasvati]] nevű szerzetes által írt [[Tattvarta Szútra]] (Valóságok Könyve)-t tartják fő „szentírás”-uknak.
66. sor:
A dzsainizmus minden élőlény egyetemes testvériségét és egyenlőségét hirdeti, emellett a legnagyobb önfegyelem gyakorlására buzdítja a követőit. Az egyén - saját erőfeszítései segítségével - felszabadítja rejtett értékeit, amelyeket elhomályosítanak a rajta kívül álló tényezők. A tisztaság vagy tökéletesség állapota csak az emberi létben érhtő el a "Három Ékkő" révén. A megszabadult lélek a ''Sziddhaksétra'' síkra távozik, amely e világ "csúcsán" található. {{refhely|Szvámi Sivánanda: Utak a boldogsághoz → Dzsainizmus ; 2014}}
Realista szempontból tagolja részekre a valóságot, s a [[Szánkhja|szánkhjá]]val és a [[Buddhizmus|buddhista]] gondolkodással rokonságot mutató ismeretelmélete van. A dzsaina filozófusok jelentős mértékben gazdagították az [[Ind filozófia|ind filozófiá]]t, elsősorban a ''[[najaváda]]'' és a ''[[szjádváda]]'' tanaival, amelyek együttesen a valóság sokszínűségét írják le.
== Életmódjuk ==
| |||