„Huj-jüan” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Vessző utáni szóközhiány javítása AWB |
a Helyesírási javítások (7. csoport: egybeírás/különírás) kézi ellenőrzéssel (más néven, mégis, még egyszer, még inkább, több száz, kör alakú stb.) |
||
47. sor:
402-ben szervezett egy [[bhikkhu|szerzetesekből]] és [[háztulajdonos (buddhizmus)|világi emberekből]] álló csoportot, amely a [[mahájána]] irányzatot képviselte. Ez az új ág kapta később a [[Tiszta Föld buddhizmus]] elnevezést, amelyben a „Tiszta Föld” [[Amitábha|Amitábha Buddha]] birodalma (lásd még: [[Buddhák listája]]).<ref>Shinko Mochizuki, Leo M. Pruden, Trans. (2001). [https://web.archive.org/web/20100707074549/http://www.shin-ibs.edu/documents/pwj3-3/11MC3.pdf Pure Land Buddhism in China: A Doctrinal History], Chapter 3: Hui-yuan of Mt.Lu, Pacific World Journal, Third Series, Number 3, 251</ref>
404-ben {{kínai|Huiyuan|Huj-jüan}} értekezést írt ''Miért nem borulnak le a király előtt a szerzetesek'' (沙門不敬王者論) címmel.<ref>Angol fordítás: Leon Hurvitz, " 'Render unto Caesar' in Early Chinese Buddhism," ''Sino-Indian Studies'', V, 4 (Santininketan), 80-114.</ref> Az a könyv szimbolizálta az erőfeszítéseit, hogy a buddhista egyház független maradhasson az uralkodók udvarától. Ugyanakkor, vallási és politikai szöveg is volt egyben, amelyben igyekezett meggyőzni az uralkodókat és a konfuciánus minisztereket, hogy a buddhizmus nem romboló hatású. Úgy érvelt, hogy a buddhisták jó alattvalók, ugyanis félnek a karma okozta büntetéstől és bíznak a jobb [[Újjászületés (buddhizmus)|újjászületésben]]. {{kínai|Huiyuan|Huj-jüan}} elmagyarázta, hogy annak ellenére, hogy azok a buddhisták, akik elhagyják családjaikat,
==Galéria==
| |||