„Joseph Schumpeter” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a clean up, replaced: húsz éves → húszéves AWB |
a Helyesírási javítások (7. csoport: egybeírás/különírás) kézi ellenőrzéssel (más néven, mégis, még egyszer, még inkább, több száz, kör alakú stb.) |
||
6. sor:
Az Osztrák-Magyar Monarchia fővárosa ebben az időben a polgári közgazdaságtanban uralomra kerülő „marginális forradalom” egyik központja. Schumpeterre elsősorban Böhm-Bawerk volt nagy hatással. De kapcsolatba került [[Otto Bauer]]rel és [[Rudolf Hilferding]]gel is, akik hatására beható ismereteket szerzett a [[marxizmus]]ból is. Bizalmas viszonyba került nemcsak a [[Carl Menger]] és [[Gustav von Schmoller]] közötti úgynevezett ''módszervitával'', hanem Böhm-Bawerk és Hilferding elvi vitájával is a marxi érték- és elosztási elméletről. 1905 nyarán letette a jogi, 1906 elején pedig a jogtörténeti és államtudományi szigorlatot, és 1906 februárjában lett jogász doktor.
Ezután Schmoller szemináriumát látogatta [[Berlin]]ben és kutató hallgatója volt egy évig a [[London School of Economics]]-nek, valamint az [[Oxfordi Egyetem|Oxfordi]] és a [[Cambridge]]-i Egyetemeknek is. 1907 végén feleségül vette Gladys Ricarde Seaver-t, az [[Anglikán Egyház]] egy
A nagy háború után Berlinben tagja lesz a [[Karl Kautsky]] által vezetett, az államosítást előkészítő bizottságnak, melynek tagja Rudolf Hilferding és [[Emil Lederer]] is. Arra a kérdésre, hogy a szabad vállalkozás híveként, miért vesz részt a bizottság munkájában, így válaszolt: ''„Ha valaki öngyilkosságot akar elkövetni, jó, ha orvos van a közelben.”'' . Schumpeter a nacionalista törekvésekkel szemben a többnemzetiségű Monarchia fennmaradását szorgalmazta és ellenezte a [[Németország]]gal való [[vámunió]] ötletét.<br />
Az 1916/17-es tanévben a jogi fakultás dékánja lett Grazban. 1919-ben az [[Osztrák Köztársaság]] külügy-miniszterének, Otto Bauernek a hívására visszatér Bécsbe, és páton-kívüliként elvállalja a pénzügy-miniszteri tárcát a [[Karl Renner]] vezette szociáldemokrata-keresztényszocialista kabinetben. Ám gyorsan vitába keveredett mindkét koalíciós párttal, a szociáldemokratákkal és a keresztényszocialistákkal is. Korábbi egyetemi tanulótársával, a külügyminiszter Otto Bauerrel szintén nem értettek egyet, mindenekelőtt a Németországhoz csatlakozás, vagy az [[Alpine Montan AG]] [[Fiat]]nak történő eladása kérdésében. A háborús adósságok felszámolására az infláció helyett egyszeri, progresszív vagyonadó kivetésével kívánta előteremteni az adósságokat fedező bevételeket. ''„Egy korona az egy korona.”'' – mondattal hirdette meg infláció ellenes álláspontját. 1919. október 17-én a nemzetgyűlés döntése alapján a második Renner-kormányt egy új, szintén Renner vezette kabinet váltotta, melyhez Schumpeter, aki az antanthatalmakhoz való közeledés és a szabad vállalkozás híve volt, már nem tartozott.<br />
51. sor:
[[Franz Josef Strauss]] néhai bajor miniszterelnök és német szövetségi hadügyminiszter a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara ülésén 1967-ben Schumpetertől származó kijelentésként idézte a következőt: „Inkább bízom a kolbászkészletet a kutyára, mint az államháztartási tartalékot egy demokratikus kormányra.”
Az imperializmus-vitához történt hozzászólásában az imperializmus alatt ő a legfelső társadalmi réteg
Elfogadott, hogy Schumpeter kooperatív látásmódja befolyásolta John Kenneth Galbraith-t az „Új ipari állam” című könyvének megírásában.
| |||