„Landerer Lajos” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Életpályája: kieg. |
|||
13. sor:
''"Landerer és Heckenast uraknak minden mértéket meghaladó szennyes piszkosságát tovább tűrnöm lehetetlen. Dolgozom, mint a barom, kérkedés nélkül mondhatom, lelke, fenntartója vagyok a [[Pesti Hírlap]]nak… Sok ember mondotta már, hogy valósággal bolond vagyok az ő igavonó marhájuk lenni, s az örökös munkával, örökös bosszúsággal életemet, egészségemet érettük felemészteni…"'' - [[Kossuth Lajos]]
A lap szerkesztője ezután [[Szalay László (jogász, 1813–1864)|Szalay László]] lett. Landerer Lajos [[1848]]. [[március 15.|március 15-étől]] kezdve együttműködött a forradalmiakkal, az ő nyomdájában nyomtatták ki cenzori engedély nélkül a [[12 pont]]ot és a [[Nemzeti dal]]t, megvalósítva ezzel a forradalom egyik legfontosabb vívmányát, a sajtószabadságot. Később az általa berendezett bankjegynyomdában készítették a [[Kossuth-bankó]]kat. A bankjegynyomda követte a kormányt [[Debrecen]]be, [[Szeged]]re és [[Arad (Románia)|Arad]]ra, majd a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharc]] végén [[Lugos]]on működött. A [[világosi fegyverletétel]]t követően bujdosni kényszerült, és visszatérése után sem vehetett részt vállalkozása irányításában.
A nyomda Landerer Lajos halálát követően még kilenc évig '''Landerer és Heckenast''' néven működött, majd 1863-tól nevében is [[Heckenast Gusztáv (nyomdász) |Heckenast Gusztáv]] vállalkozásává vált. 1873-ban ebből a vállalkozásból alakult meg a [[Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt.|Franklin Társulat]].
| |||