„Peptid” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Hosszúság szerint: File: → Fájl:
Nincs szerkesztési összefoglaló
17. sor:
A riboszomális peptidek az [[hírvivő RNS|mRNS]]-ek [[transzláció]]ja során szintetizálódnak. A mature forma keletkezéséhez gyakran [[proteolízis]]en mennek keresztül. <!--They are often subjected to [[proteolysis]] to generate the mature form.--> Jellemzően magasabb rendű élőlényekben [[hormon]] és jelző molekula funkcióval rendelkeznek. Egyes organizmusok [[antibiotikum]] peptideket, például [[mikrocin]]eket állítanak elő.<ref>{{cite journal |author=Duquesne S, Destoumieux-Garzón D, Peduzzi J, Rebuffat S |title=Microcins, gene-encoded antibacterial peptides from enterobacteria |journal=Natural Product Reports |volume=24 |issue=4 |pages=708–34 |year=2007 |month=August |pmid=17653356 |doi=10.1039/b516237h}}</ref> Mivel a riboszomális peptidek transzláció révén keletkeznek, a lehetséges aminosavmaradékok köre a riboszóma számára elérhető aminosavakra korlátozódik. Ugyanakkor ezeken a peptideken gyakran történik poszttranszlációs módosítás, például [[foszforilálás]], [[hidroxilálás]], [[szulfonálás]], palmitilálás, glikozilálás és diszulfid képződés. Molekulájuk általában lineáris, de lasszó alakú szerkezet is ismert.<ref>{{cite journal |author=Pons M, Feliz M, Antònia Molins M, Giralt E |title=Conformational analysis of bacitracin A, a naturally occurring lariat |journal=Biopolymers |volume=31 |issue=6 |pages=605–12 |year=1991 |month=May |pmid=1932561 |doi=10.1002/bip.360310604}}</ref> Egzotikusabb átalakulás is történhet, ilyen például az L-aminosavak D-aminosavvá történő racemizációja a [[kacsacsőrű emlős]] mérgében.<ref>{{cite journal |author=Torres AM, Menz I, Alewood PF, ''et al.'' |title=D-Amino acid residue in the C-type natriuretic peptide from the venom of the mammal, Ornithorhynchus anatinus, the Australian platypus |journal=FEBS Letters |volume=524 |issue=1-3 |pages=172–6 |year=2002 |month=July |pmid=12135762 |doi=10.1016/S0014-5793(02)03050-8}}</ref>
 
==== Nem riboszomálisribaszopális peptidek ====
{{bővebben|Nem riboszomális peptidek}}
Ezeket a peptideket nem a riboszóma, hanem az adott peptidre specifikus [[enzim]] hozza létre. A leggyakoribb nem riboszomális peptid a [[glutation]], amely a legtöbb aerob élőlény [[antioxidáns]] védelmének egyik tagja.<ref name=MeisterB>{{cite journal |author=Meister A, Anderson ME |title=Glutathione |journal=Annual Review of Biochemistry |volume=52 |issue= |pages=711–60 |year=1983 |pmid=6137189 |doi=10.1146/annurev.bi.52.070183.003431}}</ref> Más nem riboszomális peptidek leggyakrabban [[egysejtűek]]ben, [[növények]]ben és [[gombák]]ban fordulnak elő, ezeket moduláris enzimkomplexek szintetizálják, ezek neve ''nem riboszomális peptid szintetáz''.<ref>{{cite journal |author=Hahn M, Stachelhaus T |title=Selective interaction between nonribosomal peptide synthetases is facilitated by short communication-mediating domains |journal=Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America |volume=101 |issue=44 |pages=15585–90 |year=2004 |month=November |pmid=15498872 |pmc=524835 |doi=10.1073/pnas.0404932101}}</ref> Ezek a komplexek gyakran hasonló módon épülnek fel, és számos különböző modult tartalmazhatnak, melyekkel sokféle kémiai módosítást végezhetnek a készülő molekulán.<ref>{{cite journal |author=Finking R, Marahiel MA |title=Biosynthesis of nonribosomal peptides1 |journal=Annual Review of Microbiology |volume=58 |issue= |pages=453–88 |year=2004 |pmid=15487945 |doi=10.1146/annurev.micro.58.030603.123615}}</ref> Ezek a peptidek gyakran gyűrűs szerkezetűek, rendkívül összetett gyűrűs szerkezeteket is tartalmazhatnak, bár a lineáris nem riboszomális peptidek is gyakoriak. Mivel a rendszer szorosan kapcsolódik a [[zsírsav]]akat és [[poliketid]]eket felépítő mechanizmussal, sokszor fordulnak elő hibrid vegyületek is. [[Oxazol]]ok, [[tiazol]]ok jelenléte gyakran arra utal, hogy a vegyület ilyen módon szintetizálódott.<ref>{{cite journal |author=Du L, Shen B |title=Biosynthesis of hybrid peptide-polyketide natural products |journal=Current Opinion in Drug Discovery & Development |volume=4 |issue=2 |pages=215–28 |year=2001 |month=March |pmid=11378961}}</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Peptid