Wikipédia

„Világűr” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Természet-sablon
BinBot (vitalap | szerkesztései)
botok
191 035 szerkesztés
77. sor:
* [[Mars (bolygó)|Mars]]: kifelé haladva a negyedik, egyben utolsó Föld típusú bolygó, méretben a Földtől sokkal kisebb, amelyen gyér [[szén-dioxid]] légkör található. Az egyetlen, amelyen a Földön kívül lehetségesnek tartják az élet egykori, esetleges jelenlétét. Két holdja van, amelyek befogott [[kisbolygó|aszteroidák]] lehetnek.
'''Gázbolygók''':
* [[Jupiter]]: a Naprendszer legnagyobb bolygója. Két fő összetevőből, hidrogénből és héliumból áll és feltételezések között egy kisméretűkis méretű, nehezebb elemekből álló, óriási nyomás alatt levő központi magja van. Holdak tucatjai keringenek körülötte, köztük a Naprendszer legnagyobb holdja(i).
* [[Szaturnusz]]: A Jupiterhez hasonló gázóriás, méretben és tömegben kisebb, de felépítésében, összetevőiben teljesen hasonló. Ennél a bolygónál is rengeteg hold figyelhető meg és egy nagyon látványos gyűrűrendszer is kering körülötte.
* [[Uránusz]]: A Naprendszer hetedik bolygója, amely szintén gázóriás, ám kissé más összetevőkkel rendelkezik, mint a Jupiter és a Szaturnusz (ezért szokás külön kategóriaként, „jégóriásként” is emlegetni. A hidrogén és hélium mellett [[víz]], [[ammónia]] és [[metán]] is van a légkörében, ami más (kékeszöld) színt is kölcsönöz a számára. Ugyancsak rendelkezik holdakkal és gyűrűvel.
133. sor:
Az intergalaktikus teret is kitölti a kozmikus háttérsugárzás, amely az ősrobbanásból maradt vissza, és a várakozásokkal ellentétben nem teljesen homogén. Emiatt a jelenség miatt a világűr egyetlen zugában sincs abszolút zéró hőmérséklet.
 
A tér legtágabb kitekintésében a galaxisok, az esetenként több százmilliárd csillagból, csillagrendszerből, és csillagközi porból, gázból és [[sötét anyag]]ból álló képződmények jelentik a „jellemző” objektumtípust. A galaxisok hatalmas csoportokba, [[galaxishalmaz]]okba, sőt [[szuperhalmaz]]okba csoportosulnak, és még ezek a galaxisokból álló csoportosulások is egy még nagyobb rendszerbe állnak össze, ha univerzum-méretekben szemléljük. Ez a rendszer [[filament]]ekbe és falakba rendeződik. A galaxisok is többféle típusba sorolhatók: a legáltalánosabb típus az [[elliptikus galaxis]], és nagy számban léteznek a mi Tejútrendszerünkhöz hasonló [[spirálgalaxis]]ok, valamint [[lentikuláris galaxis]]ok, kisméretűkis méretű [[törpegalaxis]]ok, míg a felsorolást a [[szabálytalan galaxis|szabálytalan (irreguláris) galaxisok]] zárják.
Az intergalaktikus tér is nagyon mozgalmasnak számít: galaxisok ütköznek benne, a gravitációs erők csillagokat löknek ki a galaxisok közötti űrbe.
 
196. sor:
Az előbbi kérdés megválaszolására a [[Pioneer–10]] és [[Pioneer–11]] szondapárost küldték, mintegy előőrsként. Úgy tervezték, hogy ha a két szonda baj nélkül átjut a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóövön, akkor indítható az „igazi” űrszonda. A két Pioneer probléma nélkül eljutott a Jupiterhez, ahol azonban érdekes meglepetés várta őket: a bolygó vártnál erősebb sugárzási övezete. Ezen mérések még éppen idejében érkeztek, hogy az építés alatt álló [[Voyager-program|Voyager szondák]] sugárvédelmét megerősítsék. A hintamanőver működőképességét pedig az 1973-ban indított [[Mariner–10]] merkúrszonda Vénusz melletti elrepülésével kívánta igazolni a NASA. [[1974]]. [[február 5.|február 5-én]] erre is sor került, az űreszköz, kihasználva a Vénusz [[gravitáció]]ját, pontosan a Merkúr felé lendült.
 
A két sikeres „előtanulmány” után indulhatott a [[Voyager-program]]. Az űrkutatás történetének egyik csúcsaként számon tartottszámontartott Voyager küldetés párosra az [[1970-es évek]] végén került sor, és a célja a külső nagybolygók elérése volt – igaz elsőre csak mellettük való elrepüléssel. Először a [[Voyager–2]] startolt [[1977]]. [[augusztus 20.|augusztus 20-án]], majd nem sokkal később, 1977. [[szeptember 5.|szeptember 5-én]] a [[Voyager–1]] is elindult, hogy az első állomáshoz, a Jupiterhez már előbb érjen el. A Voyager-1 előbb sikeresen elrepült a Jupiter, majd a tökéletes hintamanőver után a Szaturnusz mellett. Itt aztán a fő cél a gyűrűrendszer vizsgálata volt, le is mondtak a tervezők a további gázbolygók eléréséről, így a gyűrűk melletti elrepülés után a gravitációs hinta kilendítette a szondát a Naprendszer fő síkjából, és a Voyager elindult kifelé csillagrendszerünkből, így ma a legmesszebbre jutott ember alkotta űreszközként tartjuk számon. A Voyager-2 kicsit később, [[1979]]. [[július 9.|július 9-én]] érte el a Jupitert, majd [[1981]]. [[augusztus 25.|augusztus 25-én]] a Szaturnuszt. A második hintamanőver is jól sikerült, a szonda irányt vett az Uránusz felé, amelyet [[1986]]. [[január 24.|január 24-én]] ért el. A siker továbbra is kitartott a program mellett és [[1989]]. [[augusztus 24.|augusztus 24-én]] az utolsó gázóriást, a Neptunuszt is „begyűjtötte”. Végül a Neptunusz után ez a szonda is kifelé folytatta útját a Naprendszerből. A két Voyager tekintélyes felfedezés-listát tudhat magáénak: felfedezték a Jupiter, az Uránusz és a Neptunusz gyűrűit, tucatnyi holdat találtak, valamint először juttatták részletes képekhez a kutatókat a két legkülső bolygóról. A meghosszabbított küldetés során kijutnak majd a Naprendszerből, és mindkettő az emberiség üzenetét is magával viszi a csillagközi térbe.
 
'''A gázóriások körül'''
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Világűr”