„Eklektika” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
jegyzetből evidens/hibás infók ki (persze, hogy magyar; viszont nem PHP, hanem HTML), linkek kékítése |
|||
16. sor:
=== A magyar eklektika ===
{{Lásd még|Historizáló építészet Magyarországon}}
[[Fájl:Volt Zichy-kúria (3974. számú műemlék) 3.jpg
A magyarországi eklektikus építészetet újabban összefoglalóan a tiszta [[
Az eklektikus törekvések elsősorban városépítészeti tevékenységekkel és az életmód színvonalának javulásával függenek össze. Különösen igaz ez Budapestre, e város a korszakban fejlődött világvárossá, városképe a világon egyedülállóan egységes. Általában elmondható az, hogy a magyarországi eklektika a [[neoreneszánsz]]ból fejlődött ki ([[Jókai Mór]] balatonfüredi villája, [[Ybl Miklós]]: [[Szent István-bazilika]], [[Magyar Állami Operaház|Operaház]]). A késő eklektika átnyúlik a [[20. század]]ba, képviselői [[Hauszmann Alajos]] (a volt Királyi Kúria, ma [[Néprajzi Múzeum]]) és [[Alpár Ignác]] (Városligeti Vajdahunyadvár, Mezőgazdasági Múzeum).
34. sor:
== A 20. században ==
Az eklektika mint jelző felbukkan a [[20. század]]ban is, az [[1920-as évek|1920-as]]-[[1930-as évek|30-as évek]]ben főként egyszerű lakóházak épültek így. A létrejövő totális hatalmak ([[Német Birodalom]], [[Szovjetunió]]) ugyanekkor űzték el a modern szellemű művészeket, és „birodalmi stílusukat” teremtették meg. Csak a [[Szocialista realizmus|szocreál]] építészet élte túl a [[második világháború]]t.
Stiláris értelemben a [[posztmodern]] is eklektikus.
|