„Hidrogén” változatai közötti eltérés

a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 195.199.240.14 (vita) szerkesztéséről KMBot szerkesztésére
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 195.199.240.14 (vita) szerkesztéséről KMBot szerkesztésére)
:<math>\mathrm{2\ H_2\left( g \right)\ +\ O_2\left( g \right)\ \xrightarrow {-572\ kJ}\ 2\ H_2 O\left( f \right)}</math><ref group="megj.">-286&nbsp;kJ energia az éghető anyag (hidrogén) egy móljára nézve azaz itt:<br /><math>\begin{smallmatrix}-286\cdot 2=-572\\ \end{smallmatrix}</math></ref>
 
A hidroigzizhjpigéngázhidrogéngáz és oxigéngáz keverékét durranógáznak nevezik, mert kémcsőben meggyújtva durranó hang kíséretében felrobban. A tiszta hidrogén csendesen ég. A hidrogéngáz a levegővel 4–74%-os koncentrációban, [[klór]]ral 5–95%-os koncentrációban robbanóelegyet képez. Ezen gázelegyek szikra, hő vagy napfény hatására felrobbanhatnak. A hidrogén [[öngyulladási hőmérséklet]]e (az a hőmérséklet, melyen levegőben spontán meggyullad) {{szám|500|[[Celsius-skála|°C]]}}.<ref>{{cite book |url=https://books.google.com/?id=-CRRJBVv5d0C&pg=PA402|page=402 |title=A comprehensive guide to the hazardous properties of chemical substances |publisher=Wiley-Interscience|isbn=0-471-71458-5 |year=2007 |author=Patnaik, P}}</ref> A tiszta hidrogén-oxigén lángok [[Ibolyántúli sugárzás|ultraibolya fényt]] bocsátanak ki, és szabad szemmel szinte láthatatlanok, ahogy azt a bal oldali ábra is illusztrálja. Az égő hidrogén-szivárgások nagyon veszélyesek lehetnek, észlelésük [[lángdetektor]]ral történhet. A [[LZ 129 Hindenburg|Hindenburg léghajó]] megsemmisülése hírhedt példája a hidrogén égésének, habár a baleset oka máig vitatott. A hidrogén más körülmények között a szénhidrogénekre emlékeztető kékes lánggal ég,<ref>[Http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0010218009000170 hydrogen flame visibility]</ref> a balesetről készült képeken látható narancssárga lángokat a hajótestet alkotó szénvegyületek, illetve az oxigén és hidrogén elegyének égése okozta.<ref>{{cite web |last=Dziadecki|first=J. |title=Hindenburg Hydrogen Fire |url=http://spot.colorado.edu/~dziadeck/zf/LZ129fire.htm |year=2005 |accessdate=2007-01-16}}</ref> Mivel a hidrogén könnyebb a levegőnél, a hidrogénlángok általában gyorsan emelkednek és kevesebb kárt okoznak, mint a [[Szénhidrogének|szénhidrogén]] tüzek. A Hindenburg léghajó utasainak kétharmada túlélte a balesetet, számos haláleset a tűz helyett a zuhanás illetve az égő dízel üzemanyag miatt következett be.<ref>{{cite web |last=Kelly|first=M. |title=The Hindenburg Disaster |url=http://americanhistory.about.com/od/hindenburg/a/hindenburg.htm |publisher=About.com:American history |accessdate=2009-08-08}}</ref>
 
A H<sub>2</sub> minden oxidálószerrel reagál. Szobahőmérsékleten a hidrogén spontán és hevesen reagálhat a klórral és a [[fluor]]ral a megfelelő hidrogén-halogenid – [[hidrogén-klorid]] és a [[hidrogén-fluorid]] – keletkezése közben, amelyek egyben potenciálisan veszélyes [[sav]]ak.<ref>{{cite book |last=Clayton|first=D.D. |title=Handbook of Isotopes in the Cosmos: Hydrogen to Gallium |year=2003 |publisher=Cambridge University Press |isbn=0-521-82381-1}}</ref>