„Svéd-Pomeránia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „'''Svéd-Pomeránia''' ({{ny-sv|Svenska Pommern}}; {{ny-de|Schwedisch-Pommern}}), másnéven '''Svéd-Elő-Pomeránia''' a történelmi Pomerániai Hercegség nyuga…” Címke: tataroz vagy építés alatt sablon kihelyezve |
kat.strat |
||
1. sor:
{{építés alatt}}▼
'''Svéd-Pomeránia''' ({{ny-sv|Svenska Pommern}}; {{ny-de|Schwedisch-Pommern}}), másnéven '''Svéd-Elő-Pomeránia''' a történelmi [[Pomerániai Hercegség]] nyugati része a [[Balti-tenger]] déli partján, amely az [[1630]]-as [[stettini szerződés (1630)|stettini szerződéstől]] [[1815]]-ig a svéd korona hűbéri birtoka volt. De facto [[1637]]-ben, a Greifen hercegi ház kihalása után lett Svédország birtoka. Az [[1648]]-as [[vesztfáliai béke]]szerződés rögzítette státuszát, mint a Svéd Királyságnak nyújtott császári hűbéradományt. Kisebb részeit az [[1679]]-es [[Saint-germaini béke (1679)|saint-germaini béke]]szerződésben, majd az [[1720]]-as [[stockholmi béke]]szerződésben [[Brandenburg-Poroszország]] kapta meg. [[1815]]-ben, a [[bécsi kongresszus]] döntése alapján teljes egészében a [[Porosz Királyság]]hoz csatolták. A [[második világháború]] vége óta a területén Németország ([[Mecklenburg-Elő-Pomeránia]] szövetségi tartomány) és Lengyelország osztozik.
== Svédország katonai stratégiája a 17. században==
▲{{építés alatt}}
A Svéd Királyság (akárcsak ellenlábasa, a Dán Királyság) a középkor óta folyamatosan törekedett arra, hogy a [[Balti-tenger]] déli, német partján is szárazföldi birtokokat ({{ny-la|dominium maris baltici}}) szerezzen, melyeket a hadiflotta támaszpontjaként és hídfőállásként használhatott a kontinens felé indított hadműveleteihez, az anyaország veszélyeztetése nélkül. A 17. századi [[svéd–lengyel háborúk]]ban Svédország már több dél-balti területet vont ellenőrzése alá, [[Livónia|Livóniában]] és a [[Porosz Hercegség]]ben.
| |||