„Téli háború” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Magyar vonatkozások: forrás: http://www.u-szeged.hu/sztehirek/2016-junius/szte-nobel-dijas
124. sor:
 
A magyar katonák [[március 2.|március 2-án]] érkeztek meg Finnországba, egy hónapos magyarországi kiképzés, majd hosszú, az egész [[európa]]i [[kontinens]]t nyugatról megkerülő út után. A magyar önkéntesek Nyugat-Európában különvonaton utaztak, mint „sítáborba utazó turisták”. [[Edinburgh|Edinburgh-ból]] [[Bergen]]be angol védelem mellett hajóztak be, mivel a [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] és a [[Német Birodalom]] közötti hadiállapot miatt tartani lehetett német támadásoktól. Fegyvereket nem vittek magukkal, de a magyar kormány más utakon összesen 1 millió pengő értékben küldött hadfelszerelést, hadianyagot Finnországba. (Például [[Szent-Györgyi Albert]] a [[Nobel-díj]] aranyérmét felajánlotta a Finn Vöröskeresztnek, és átadta Onni Talas finn nagykövetnek. A 23 karátos 200 grammos aranyérmet a Finn Vöröskereszttől egy finn kereskedő vásárolta meg, aki az érmet a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta.)
 
– Végül nem „a kormány” vette meg – az első DM-cikk szerint „több mint egyharmad kilogramm súlyú” – Nobel-aranyérmet, hanem egy finn kereskedő, aki az árát átadta a Finn Vöröskeresztnek, az érmet pedig a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta,  )
 
A hosszú út oka az volt, hogy a Németország nem engedélyezte sem csapatok, sem hadianyag áthaladását a területén (egyrészt a [[Molotov–Ribbentrop-paktum]] miatt; másrészt pedig mert gr. [[Teleki Pál (politikus)|Teleki Pál]] miniszterelnök nem engedte meg, hogy a [[Wehrmacht]] magyar vasútvonalakat használjon [[Lengyelországi hadjárat|Lengyelország lerohanásához]]) és hazánk a területgyarapodások ([[Első bécsi döntés]]) miatt még rosszabb viszonyban volt szomszédaival (bár azok is a [[Tengelyhatalmak|tengelyhez]] tartoztak). A magyar kormány által szervezett zászlóaljon kívül még kb. 20 fő érkezett Magyarországról Finnországba teljesen egyénileg. Az önkéntesek kiválasztásánál előnyt jelentett a harctéri tapasztalat, ezért több olyan katona is csatlakozhatott, akik korábban a [[spanyol polgárháború]]ban, illetve felvidéki és erdélyi katonai akciókban részt vettek. Erről tanúskodnak azon Lapuai Múzeumban őrzött archív negatívok, amelyeken a katonák a [[Felvidék]] felszabadításában (1938) részt vállaló katonáknak kiosztott "[[Felvidéki Emlékérem|Felvidéki Emlékérmet]]" viselnek.