Wikipédia

„Nagypéntek” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: Piraeus (vita) szerkesztéséről Nyiffi szerkesztésére
Visszavontam Piraeus (vita) szerkesztését (oldid: 18740270) ilyen nincs... újra ugyanaz...
11. sor:
A fontos egyetértés az [[evangélium]]ok között az a tény, hogy a keresztre feszítés Poncius Pilátus kormányzása idején történt Kr. u. [[26]] és [[36]] között. Ebben az időszakban Nisan 14-e (János alapján) csak 27-ben, 30-ban, 33-ban és 36-ban esett péntekre. Érvek szólnak mindezen évek mellett: Lukács evangéliuma megemlíti, hogy Jézus körülbelül 30. évében, [[Keresztelő János|Keresztelő Szent János]] pedig [[Tiberius római császár|Tibérius császár]] uralkodásának 15. évében kezdte el nyilvános munkásságát. Ha elfogadjuk az [[i. e. 6]]-ot Jézus születési évének, akkor ez a nyilvános működés kezdetét Jézus esetében Kr. u. 26-ra teszi, Keresztelő Szent János esetében pedig Kr. u. 29-re. (Tiberius Kr. u. 14-ben lett császár), azaz túl késő Jézushoz viszonyítva (mivel János evangéliuma három különböző húsvétot említ meg Jézus nyilvános élete során). Emiatt a keresztre feszítés idejét Kr. u. 33-ra kell tennünk. Emellett szól az az érvelés is, miszerint [[Lucius Aelius Seianus|Seianusnak]] a zsidók elnyomatására vonatkozó rendeléseit Seianus halála után, Kr. u. [[32]]-ben Tiberius eltörölte (ami jó magyarázatot adhat arra, hogy Pilátus miért engedett akarata ellenére a Jézus kivégzését követelő zsidóknak). Ha azonban elfogadjuk azt, hogy Tiberius uralkodását sokan [[Augustus római császár|Augustus császár]] halála előtti hatalmával kezdik (Kr. u. 11), akkor [[Keresztelő János|Keresztelő Szent János]] munkásságának kezdetét Kr. u. 26-ra lehet tenni, ami Jézus halálának legvalószínűbb időpontját Kr. u. 30. április 7-ére teszi. Tekintettel azonban arra a tényre, hogy a zsidók időszámításukat a [[Nap]] és a [[Hold]] járására alapozták, dátumaikat holdfázisokban fejezték ki, és a mai [[naptár|naptárakat]] csak a Kr. u. 5. században kezdték el számításokra alapozni, a korábbi dátumokat, és hogy azok a hét melyik napjára estek, pontosan meghatározni csaknem lehetetlen.
 
== [[Római katolikus egyház|Katolikus]] liturgia ==
[[Kép:St.Martin-Karfreitag36.JPG|jobbra|bélyegkép|Nagypéntek, a feszület az oltár elé helyezve, [[Tannheim]], [[Baden-Württemberg]], [[Németország]]]]
[[Kép:Tabernakel am Karfreitag.jpg|jobbra|bélyegkép|Nagypénteken a papság és a segítők az üres oltárszekrény ([[tabernákulum]]) előtt arcra borulnak]]
Nagypénteken aza egyházban[[római nincskatolikus egyház]]ban nem mutatnak be teljes [[szentmise|szentmisét]], mert a katolikus hagyomány szerint ezen a napon maga [[Jézus]], az örök főpap mutatja be az áldozatot. TévesA ésnagypénteki kerülendőszertartásból kifejezésennek amegfelelően ''csonkaaz mise''.[[Konszekráció|átváltoztatás (konszekráció)]] kimarad, Nagypéntekencsak igeliturgia<ref>[http://www.labjegyzetek.com/kezd337lap/igeliturgia-vs-szentmise ​Igeliturgia és szentmise: nincs különbség?], labjegyzetek.com</ref> van, áldoztatással. Erre utal a nagypénteki szertartást elterjedt elnevezése a ''csonka mise'' is.{{refhely|MKL, csonka mise}}

A pap a szertartást piros öltözékben végzi – a piros a [[vértanú|vértanúság]] liturgikus színe. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény ([[tabernákulum]]) előtt arcra borulnak. Ezt követi az igeliturgia: az olvasmány Isten szenvedő szolgájáról szól, majd a szentlecke után [[János evangéliuma|János evangéliumából]] olvassák fel vagy éneklik el Jézus szenvedéstörténetét, a ''[[passió]]t''. Ezután következnek ünnepélyes formában az egyetemes könyörgések. Majd körmenetben behozzák a keresztet, amely előtt tisztelegve minden hívő kifejezheti háláját és imádatát a megfeszített Krisztus iránt. Az igeliturgiát áldoztatás követi, a [[nagycsütörtök]]i misén [[Konszekráció|konszekrált]] kenyérrel. A szertartást egyszerű könyörgés zárja, nincs áldás, nincs elbocsátás.
 
== Jegyzetek ==
24 ⟶ 26 sor:
* {{MNéprLex|3|690|3-2027.html}}
* [http://nemzetikonyvtar.blog.hu/2013/03/29/nagypentek_575 Nagypéntek], nemzetikonyvtar.blog.hu
*{{hely|MKL, csonka mise}}{{cite encyclopedia |encyclopedia=Magyar Katolikus Lexikon |title=csonka mise |url=http://lexikon.katolikus.hu/C/csonka%20mise.html |accessdate=2017-04-14 }}
 
== További információk ==
* [http://transfig.orthodoxws.com/files/Bulgakov/0543.pdf Great Friday, S. V. Bulgakov,Handbook for Church Servers,2nded., 1274 pp. (Kharkov, 1900)], transfig.orthodoxws.com
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagypéntek”