„Francia–holland háború” változatai közötti eltérés

A nijmegeni békeszerződés XIV. Lajos egyértelmű és jelentős diadala volt. Hollandiát nem tudta ugyan elfoglalni, de ezen kívül minden kitűzött háborús célját elérte. Hódításainak legnagyobb részét megtarthatta, az elfoglalt [[Dél-Németalföld|Spanyol-Németalföld]]nek is csak kisebb, északi részét kellett visszaadnia. [[Hollandia]] visszakapta a franciák által elfoglalt területeit: [[Maastricht]]ot és a [[Nassaui Hercegség]]et, ennek fejében [[Semleges állam|semlegesség]]re kötelezte magát.

Franciaország megtarthatta [[Elzász]]t, [[Lotaringia|Lotaringiát]], a [[Bouillon]]i Hercegséget, a Spanyolországtól elfoglalt [[Franche-Comté]]t. Francia kézen maradt számos fontos [[flandria]]i erődítmény: [[Cassel (Nord)|Cassel]] (Kassel), [[Bailleul (Nord)|Bailleul]] (Belle), [[Ieper]] (Ypres), [[Wervik]] (Wervicq), [[Comines-Warneton|Warneton]] (Waasten), [[Cambrai]], [[Bouchain]], [[Condé-sur-l’Escaut]], [[Bavay]] (Beuken), és a [[Hennegaui grófság|Hainaut-i Grófság]]ban lévő [[Valenciennes]] (Valencijn) erőd. Franciaország megtarthatta az [[Habsburg Birodalom|Ausztriától]] elragadott [[Freiburg im Breisgau]]t. XIV. Lajos nagylelkűen [[I. Lipót magyar király|Lipót császárra]] bízta a döntést, hogy mit akar visszakapni: [[Philippsburg]] erődjét, vagy a freiburgi grófságot. Lipót a fontos határerődöt választotta, ezért lemondott több, a [[Rajna]] keleti partján, birodalmi területen fekvő városról, így [[Freiburg im Breisgau|Freiburg]]ról, Lehenről, Betzenhausenről, Kirchzartenről és [[Kehl]] városáról is.