Legnagyobb elterjedési periódusában magába foglalta az [[Alföld]] keleti felét és [[Erdély]] nagy részét. A kultúra kisméretűkis méretű, időszakos jellegű településeiken fő foglalkozásuk az állattenyésztés volt. A halottak mellé helyezett tárgyak mennyisége, valamint az egyes sírokban felbukkanó rézékszerek és fegyverek már a halottak eltérő társadalmi helyzetére utalnak. A tiszapolgári kultúra jellegzetes edényformái a talpas kelyhek és csőr alakú kiemelkedésekkel ellátott edények. A réz megmunkálása már igen magas fejlettségi szintet ért el.
====Lengyeli kultúra III. ====
53. sor:
==== Bodrogkeresztúr-kultúra ====
A Kárpát-medence egész középső részén, az [[Alföld]]ön és a [[Duna]] mentén egyaránt jelen volt. A kultúra népességének kisméretűkis méretű települései nehezen figyelhetőek meg régészetileg, mivel ezek inkább állattenyésztő népek szálláshelyei, mint állandó települések voltak. Sokkal ismertebbek temetőik, amelyek között előfordul a száznál több sírból álló is. A nagyszámú fémtárgy (réz, arany) a fémművesség nagymértékű elterjedésére utal. A földművelés mellett (főleg közönséges búzát termesztettek) sok állatot, főként szarvasmarhát tartottak.
====Tűzdelt barázdás kerámia kultúrája====
A fémművesség hanyatlásnak indult, inkább csak a kevés nyersanyagot igénylő, kisméretűkis méretű réztárgyak fordulnak elő. A népesség csökkent, így a települések száma is visszaesett. Lelőhelyek: Oladi plató, Torony.<ref name="mnm-nok.gov.hu"/>
