Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
{{egyért2|az 1998–2003 közti pénzügyi, gazdasági és politikai válságról|Argentin válság (egyértelműsítő lap)}}
[[Fájl:Obelisco 20Dic01.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|2001. decemberi tüntetések (az úgynevezett ''cacerolazo'' idején készült fotó)]]
Az '''argentin válság''' kifejezés alatt az [[Argentína|Argentínában]] [[1998]] és [[2002]] között kialakult általános gazdasági [[Krízis (fogalom)|válságot]] és a pénzügyi rendszer teljes összeomlását kell érteni, melynek hatásai mély nyomokat hagytak az országban és kihatottak a későbbi történelmére is. Az itt leszűrhető tapasztalatok ellenére az ezt követő válságok, de az argentinhoz kísértetiesen hasonló [[görög válság]] is azt mutatja, hogy a világ nem tanult sokat az argentin gazdaságtörténelemből, holott régóta tudott dolog, hogy rendkívül kockázatos gazdaságilag igen egyenlőtlen teljesítőképességű országok valutáinak egymás közti átváltási arányait rögzíteni, vagy átvenni egy másik ország fizetőeszközét (illetve létrehozni belőlük egy valutaközösséget).<ref>{{cite journal| author = Jeremy Warner| date = 2011-07-04| title = Lessons of Argentina crisis ignored in handling of Greece| journal = The Telegraph| language= angol| url = http://www.telegraph.co.uk/finance/comment/jeremy-warner/8616747/Lessons-of-Argentina-crisis-ignored-in-handling-of-Greece.html}}</ref><ref group= "j">Jeremy Warner:„Önmagunkat egy másik pénzügypolitikájához kötni mindig nagy kockázattal jár, de egy oly kis gazdaságnak, mint Argentínának a kötődése a hatalmas Amerikai Egyesült Államokhoz már hasonlít ahhoz a próbálkozáshoz, ami egy bálna meglovagolása.”</ref> A másik leszűrhető tapasztalat, hogy az a kormányzati politika, mely az [[államadósság]] felhalmozását nem tudja kordában tartani, az olyan terheket ró a [[társadalom]]ra, amely akár kisebb krízishelyzetek miatti instabilitás eredményeként a különböző társadalmi rétegeihez tartozó emberek teljes elutasításával nézhet szembe. A nemzetközi pénzpiacok a túlzott államadósságot az állami [[kötvény]]eket sújtó [[Országkockázat|kockázati felár]] drasztikus megemelésével büntetik (ami Argentína esetében a hitelforrások kiszáradását jelentette és [[államcsőd]]höz vezetett), egyben az ország fizetőeszközét spekulációs támadásoknak szolgáltatják ki.
 
Az argentin válságnak két csúcspontja volt: az 1998–1999. évi erőteljes gazdasági visszaesés ([[recesszió]]) és a pénzügyi rendszer 2001–2002. évi összeomlása, amely [[Fernando de la Rúa]] elnök lemondásához és az ország nagymértékű politikai egyensúlyvesztéséhez vezetett. A válság idején Argentína [[bruttó hazai termék]]e 21%-kal csökkent. Ennek szociális következményei rettenetesek voltak: a válság mélypontján (2002 közepén) a [[szegénységi arány]] 57%-ra növekedett, ugyanekkor a [[munkanélküliség]] elérte a 23%-ot. 2002-től kezdve az argentin gazdaság kezdett kilábalni a nehézségekből, 2003-tól kezdve már jelentős pozitívumot mutatott, például a gazdasági növekedés 2004-ben 8,8%-os volt.
51 310

szerkesztés