„Kamaszkor” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 109.166.138.104 (vita) szerkesztéséről TurkászBot szerkesztésére |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
25. sor:
== Kamaszkori lelki változások ==
[[Erik H. Erikson]] elmélete szerint az egyén [[személyiség]]fejlődése a [[születés]]étől a [[halál]]áig tartó folyamat. Az élethosszig tartó változás egyik mérföldköve a pubertás, mely természetes, fejlődési [[
Az egyén ellentmondásos érzések közepette leválik a szüleiről, elszakad a gyermekkorától, azonban még nem lép át a felnőttkorba, problémamegoldó képessége éretlen, [[magatartás]]ában felfedezhetők gyermeki és felnőttes vonások is. Vitatkozik, lázad és kérdőre von, keresi önmagát. Viselkedésével és külsejével is különbözni akar a felnőttektől. A szülők és más, korábban meghatározó szerepet betöltő felnőttek befolyása csökken, helyette valamely ifjúsági [[szubkultúra]] válik meghatározóvá, a kortársak hatása felerősödik.
A fejlődési [[Krízis (fogalom)|krízis]] sikeres megoldása esetén a serdülő képes összhangba hozni korábban megszerzett információit önmagáról, mely nem mutat nagy eltéréseket a külvilág róla alkotott képétől, túl van az önmeghatározás korszakán, a szociális szerepvállalásokon, valamely eszme iránti elköteleződésen. Az [[identitás]] kialakulásának életszakasza ideális esetben a húszas évek elejére befejeződik.
== Serdülőkori veszélyek ==
Moratórium a serdülőkori változás azon formája, mely [[
Korai zárásról beszélünk a moratórium, a halasztás időszakának elmaradásakor, amikor az egyén [[Krízis (fogalom)|krízis]] nélkül köteleződik el, többnyire a szülei értékrendszere alapján.
Az identitásdiffúzió a serdülőkor életformává alakulása, stagnálás, személyiségfejlődés helyett korábbi fejlődési szintre történő visszacsúszás, gyakran vezet túlzott [[alkohol]]- vagy [[kábítószer]]-fogyasztáshoz.
A serdülők éretlen megoldási módjai közé tartozik a szökés, a csavargás, a fiatal kilép a szorongató helyzetből, környezetének elhagyásával csökken a felszültsége. Az alkohol- és kábítószer-fogyasztás egyre több tinédzsert érint, hátterében gyakran valamilyen [[Krízis (fogalom)|krízis]]szituáció áll.
Pubertáskorban jelentkezhetnek [[öngyilkosság]]i gondolatok, azonban az önsértő viselkedés kialakulásában szerepet játszanak a pszichopatológiai tényezők, a problémamegoldó stratégiák fejletlensége, a kortárscsoport vagy a [[Család (szociológia)|család]] negatív mintáinak követése is. Az [[öngyilkosság]] miatt bekövetkező halálozás a 14-19 éves korosztály esetében a második vagy harmadik halálok hazánkban.
|