„Magyarországi országgyűlési választások a Horthy-rendszerben” változatai közötti eltérés

(Visszavontam az utolsó  változtatást (81.182.204.128), visszaállítva Akela szerkesztésére)
{{Bővebben|Magyarországi országgyűlési választások}}
A [[Horthy-rendszer]]ben (1919–1944) tartott magyarországi országgyűlési választások (korabeli hivatalos elnevezésén ''nemzetgyűlési választások'') részben nyílt, részben titkos rendszerben zajlottak, közös jellemzőjük pedig a választójog folyamatos változtatása volt a szélsőséges (elsősorban szélsőjobboldali, [[faji megkülönböztetés|fajvédő]]) pártok, elemek kiszorítása érdekében. Ennek folyamányaként az összes választást az [[Egységes Párt]], illetve annak utódjai ([[Nemzeti Egység Pártja]] 1932-1938 között, majd [[Magyar Élet Pártja]]) nyerték.
 
A Horthy-rendszert megelőző [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] választási törvénye a lakosság 57%-ának adott szavazójogot, számos túlkapása ellenére komoly előrelépés volt egy demokratikusabb választási rendszer elterjesztése felé. Minden 18. életévét betöltött állampolgár választhatott, nemre való tekintet nélkül. Tehát ekkor szavazhattak először a nők, a 18 és 24 év közöttiek, az ipari- és agrárproletariátus nagy része. A Tanácsköztársaság bukását követően ismét szigorodott a választójogi törvény. 1922-ben már csak a 24 éven felüli, 4 elemi iskolát végzett férfiak, valamint a 30. életévüket betöltött, 6 elemit végzett nők szavazhattak. Ez mintegy 750 ezer fővel csökkentette a választásra jogosultak számát. Részben visszahozták a nyílt választást: a választás csupán Budapesten, agglomerációjában és a törvényhatósági városokban volt titkos. Az 1925. évi XXVI. törvény, és főként az azt követő1938. évi XIX. törvény a választójog várt kiterjesztése helyett még tovább szűkítette a választójogot. A műveltségi cenzus szigorítása 250 ezer fővel csökkentette a választói létszámot. A választójog 6 év helyben lakást, a férfiak esetében a 26., a nők esetében a 30. életév betöltését és legalább 6 elemi osztály elvégzését írta elő. Bevezettésre került a többes választójog. A választók kétharmada 2 (listás és egyéni) szavazattal rendelkezett, a népesség 70%-a pedig egyáltalán nem szavazhatott. A Horthy-korszak szigorodó választójogi törvényei következtében az 1939-es országgyűlési választáson közel 400 ezerrel kevesebb választó volt, mint 1920-ban, miközben az ország népessége 15%-kal nőtt.
 
== Az 1920-as választások ==
{{fő|Az 1920-as magyarországi országgyűlési választás}}
== Az 1922-es választások ==
 
A választásokat [[1922]]. [[május 28.|május 28-án]], [[június 1.|június 1-jén]], valamint [[június 12.|június 12-én]], [[június 13.|13-án]] és [[június 15.|15-én]] tartották. Újdonság volt, hogy 195 egyéni kerületben nyílt szavazást tartottak, 20 titkos egyéni, és 30 listás körzet volt A választásra jogosultak 76,1%1922-a adta leben voksát.már
 
csak a 24 éven felüli, 4 elemi iskolát végzett férfiak, továbbá a 30. életévüket betöltött, 6 elemit végzett nők szavazhattak. Ez az új rendelkezés nyomban mintegy 3/4 millióval csökkentette a választásra jogosultak számát. Változás volt az előző választáshoz képest, hogy a választás már csupán Budapesten, agglomerációjában és a törvényhatósági városokban volt titkos. 195 egyéni kerületben nyílt szavazást tartottak, 20 titkos egyéni, és 30 listás körzet volt.<ref>Parlamenti választások, http://www.mtafki.hu [http://www.mtafki.hu/konyvtar/Magyarorszag/Magyarorszag_terkepekben_Parlamenti_valasztasok.pdf]</ref> A választásra jogosultak 76,1%-a adta le voksát.
{| class="wikitable sortable"
!style="background:#CCDDEE; width: 22em" | Szervezet
1 090

szerkesztés