„Szonáta” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
asd |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 80.252.57.152 (vita) szerkesztéséről 82.131.186.220 szerkesztésére |
||
1. sor:
{{lektor|2006 májusából}}
A '''szonáta''' zenei műfaj, amelynek neve az olasz '''„sonare”''' (hangszeren játszani) szóból ered.
A műfaj 1640 körül indult fejlődésnek. Akkor elkülönültek egymástól:
# '''templomi szonáta''' (sonata da chiesa; „chiesa” = templom) – Ezeket, mint az elnevezésből látszik, templomokban adták elő. Visszafogottabbak, komolyabb hangvételűek, nincsenek vidám tánctételeik.
# '''kamaraszonáta''' (sonata da camera; „camera” = szoba) – Ezek könnyedebb hangvételűek, vidám, lendületes tánctételekkel.
A két forma az 1680-as és 1690-es években közeledett egymáshoz, és a 17. század végére kialakult a mai értelemben vett szonáta. Kb. 1750-től a szonáta jelentése:
A klasszikus szonáta ciklikus három–négytételes műfaj. A tételek formájára és sorrendjére nézve meglehetősen szigorú szokás alakult ki. Az I. tétel szokás szerint egy gyors tempójú [[Szonátaforma|szonátaformájú]], a II. lassú tempójú szonáta-, egytémás rondó-(kisrondó)- vagy dalformájú tétel. A III. tétel menüett vagy scherzo; gyors tempójú összetett dalforma. A IV. tétel ismét gyors tempójú, rendszerint két témás rondó- (szonátarondó)- vagy néha szonátaformájú. Valamennyi hangszeres műfaj formai építkezésében megtalálható (szonáta, [[szimfónia]], [[versenymű]], [[kamarazene]]).
A romantika kora óta a szonáta sokkal kötetlenebb műforma; a tételek száma és rendje sokkal szabadabb, sőt már nem szükségszerűen ciklikus forma, úgyszólván egyetlen követelménye, hogy legalább egy [[Szonátaforma|szonátaformájú]] tétel legyen benne. Ez a ''szonátaforma'' is sokkal szabadabb mára, mint a klasszikus szonátaforma.
== Kapcsolódó szócikkek ==
| |||