„Livia Drusilla Augusta” változatai közötti eltérés

kékít
(kékít)
(kékít)
[[Marcus Livius Drusus Claudianus]] és felesége, Alfidia gyermekeként született Kr. e. 58-ban. Anyai nagyapja, Aufidius Lurco egy [[itália]]i kisvárosból származott, [[magistratus]] volt. [[Római Köztársaság|Republikánus]] atyja a [[Philippi csata|Philippinél]] elszenvedett vereség után öngyilkosságot követett el. A kicsinyítő képzős ''Drusilla'' néven is gyakran említik, ami arra utalhat, hogy második lány volt a családban.
 
[[Kr. e. 42]]-ben, 15-16 évesen feleségül ment [[Tiberius Claudius Nero|Tiberius Claudius Neróhoz]], [[patrícius]]i származású unokafivéréhez. A [[Caius Iulius Caesar|Julius Caesar]] halálát követő polgárháborúban férje [[Augustus római császár|Octavianus]] ellenzékéhez – először [[Marcus Antonius]] illetve bátyja, [[Lucius Antonius]], majd a [[Szicília|Szicíliát]] uraló [[Sextus Pompeius]] táborába tartozott, majd a [[Kr. e. 39]]-es amnesztia után találkoztak az ifjú politikussal. Ekkor Liviának már volt egy fia, a később császári trónra jutó Tiberius, és éppen hatodik hónapos várandós volt a második gyermekével ([[Nero Claudius Drusus|az idősebb Drususszal]]). A história szerint Augustus nyomban szerelmes lett Liviába, és már mindkettejük válásának kihirdetése után egy nappal összeházasodtak. Valószínűsíthető, hogy Claudius Nero beleegyezett a dologba, mivel megjelent a menyegzőn. A frigy észszerű magyarázata az lehet, hogy Nero így biztosította politikai (és talán szó szerint vett) túlélését, Augustus pedig megszerezte magának a nagy múltú Claudius család támogatását. Mindenesetre Livia és Augustus az elkövetkező 52 évben együtt maradt, noha gyermekeik sem születtek. Livia mindvégig férje különleges belső tanácsadója maradt.
 
== Livia, az első római császárné ==
Marcus Antonius [[Kr. e. 31]]-ben [[actiumi csata|Actiumnál]] vereséget szenvedett Octavianustól, és hamarosan öngyilkosságot követett el. Livia férjének nem maradt számottevő ellenfele, így nemsokára kiépíthette a római császárság, a [[principatus]] rendszerét, melyben hű támaszra lelt feleségében. A császári pár a birodalom számára szerepmintává vált. Mérhetetlen gazdagságuk és hatalmuk ellenére meglehetősen szerényen éltek a [[Palatinus]]on épült házukban. Livia a római [[matrona]] eszményét testesítette meg. Nem viselt túl sok ékszert, sem kirívó ruhákat; felügyelte a háztartást, és szemet hunyt Augustus kisebb nőügyei felett.
 
[[Kr. e. 35]]-ben Augustus bizalmának azzal a jelével tüntette ki Liviát, hogy lényegében átengedte neki saját pénzügyei irányítását, emellett szobrot emeltetett neki (ugyanebben a kitüntető figyelmességben részesült ekkor Augustus nővére, [[Octavia]] is). Livia nő létére saját [[cliens]]ekkel is büszkélkedhetett, és sok védencét emelte be a politika színpadára, így például a későbbi [[Marcus Salvius Otho római császár|Otho császár]] császár nagyapját, vagy élete vége felé magát [[Servius Sulpicius Galba római császár|Galbát]].
 
Livia ambiciózus anyának mutatkozott, amikor fiait igyekezett minél jobb hatalmi pozíciókba juttatni. Könnyebbséget jelentett számára, hogy a princepsnek mindössze egyetlen gyermeke született ([[Iulia Caesaris (i. e. 39)|Julia]] a második, [[Scribonia|Scriboniával]] kötött házasságából). A császárné elérte, hogy Tiberius feleségül vegye Juliát, Drusus pedig Augustus egyik szeretett unokahúgát, [[Antonia Minor|Antoniát]] vette nőül. Livia két gyermeke kiváló hadvezérként szolgálta a császárt és a birodalmat. A szóbeszéd úgy tartotta, hogy része volt az Augustus által először kiszemelt örökösök – [[Marcus Claudius Marcellus (Kr. e. 23)|Marcus Claudius Marcellus]], [[Marcus Vipsanius Agrippa]], [[Caius Caesar|Caius]] és [[Lucius Caesar]] – idő előtti elhalálozásában. Az [[ókor]]i történetírók közül egyedül [[Publius Cornelius Tacitus|Tacitus]] vádolta meg ezzel, és a modern történészek nagy része elveti az intrikus Livia-képet. Mindenesetre végül Tiberius lett Augustus örököse, noha állítólag a princeps nem igazán kedvelte fogadott mostohafiát.