„Szexuális erőszak (bűncselekmény)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Tdombos átnevezte a(z) Erőszakos közösülés lapot a következő névre: Szexuális erőszak (bűncselekmény): A 2013 óta hatályos Btk. megváltoztatta az elnevezésést. |
→Története: erőszakos közösülés vs. szemérem elleni erőszak |
||
5. sor:
== Története ==
[[Hammurapi törvényoszlopa|Hammurapi törvényoszlopán]] (i. e. 1792-1750) már olvashatjuk, hogy a házasságon kívüli nők elleni nemi erőszak halállal büntetendő.
A görög [[mitológia|mitológiában]] több helyen is előfordul az erőszakos közösülésről leírás, így például [[Európa (mitológia)|Europé]] [[Zeusz]] általi elrablása és megerőszakolása, mely nem számított bűnnek, illetve olvashatunk a thébai királyról, [[Laiosz]]ról, aki megerőszakolta [[Kriszippusz]]t, melynek megbüntetésére az istenek [[Thébai|Théba]] városra dögvészt küldtek, tehát már egyértelműen bűnnek számított. A görög jogban az erőszakos magatartást ([[hübrisz]]), mint általános tényállást általában pénzbüntetéssel sújtották, így az erőszakos közösülést is.
A [[római jog]] csak egészen a késői évszázadaiban, az 500-as években mondta ki az erőszakos közösülés (raptus) bűncselekményi minősítését, a megerősödő [[kereszténység]] elveinek köszönhetően.
A [[középkor]]ban szintén pénzbüntetéssel sújtották az erőszakos közösülés tettesét, melyet a nő apjának kellett fizetnie.
Az erőszakos közösülés a középkortól kezdve fokozatosan kezdte átfogni azokat az eseteket is, amikor a nő védekezésre képtelen állapotban, akaratnyilvánításra képtelen állapotban volt (például el volt kábítva). Ez egészült ki a gyermekekkel folytatott szexuális aktussal, itt nem követelték meg még az erőszakot sem, mivel törvényi vélelem szólt amellett, hogy a kiskorú konszenzusra, védekezésre képtelen. Újabb változás volt, hogy a [[20. század]]ban elismerték a jogalkotásban a férfiak megerőszakolásának lehetőségét is, így tehát a büntetőjogi törvények módosultak, és már nem a nő megerőszakolását, hanem bárki megerőszakolását büntették. Ez Magyarországon csak [[1997]]-ben történt meg.
Szintén ezen 20. századi időszakra tehető, amikor kikerült a törvényekből a „házassági életközösségen kívüli” megszorítás, azelőtt ugyanis a házasság alatt történt szexuális erőszak nem számított erőszakos közösülésnek. Magyarországon ez is 1997-ben változott meg.
[[2013]]-ig a magyar jog elválasztotta az ''erőszakos közösülést'' a ''szemérem elleni erőszaktól'': míg az előbbi akkor volt megállapítható, ha jogi értelemben közösülés valósult meg (a férfi hímvesszője a női szeméremajkakkal érintkezett), minden más szexuális cselekmény esetén az utóbbi volt megállapítható. A két bűncselekmény büntetési tételei nem tértek el.
A nemi erőszakkal összekapcsolható számos, világszerte komoly jogi procedúrát kiváltó vita: mivel a nemi erőszak esetében a nőknél fennállhat a teherbe esés veszélye, s mint nem kívánt terhesség megszakítható-e? Komoly problémákat azon országokban vet fel, ahol törvény tiltja az abortuszt. Egyes politikai szervezetek, melyek ellenzik az abortuszt ugyan, ilyen esetekben mégis kivételt készek tenni.
| |||