Főmenü megnyitása

Módosítások

3 111 bájt hozzáadva ,  2 évvel ezelőtt
Visszavontam 87.242.53.44 (vita) szerkesztését (oldid: 18766876)
Az '''eurázsiai''' vagy '''európai''' vagy '''közönséges hód''' ''(Castor fiber)'' [[Eurázsia]] legnagyobb, jellegzetes [[rágcsálók|rágcsáló]]faja.
 
A ''[[Castor (állatnem)|Castor]]'' [[nem (rendszertan)|nem]] [[típusfaj]]a.
Állománya a [[19. század]]ban jelentősen megfogyatkozott, jelenleg [[Európa|Európában]] a védelmi intézkedéseknek köszönhetően állományszáma növekvőben van, az [[ázsia]]i [[populáció]]k azonban továbbra is veszélynek vannak kitéve.Kisebb testű rokona a [[kanadai hód]].
 
Állománya a [[19. század]]ban jelentősen megfogyatkozott, jelenleg [[Európa|Európában]] a védelmi intézkedéseknek köszönhetően állományszáma növekvőben van, az [[ázsia]]i [[populáció]]k azonban továbbra is veszélynek vannak kitéve.Kisebb testű rokona a [[kanadai hód]].
 
Kisebb testű rokona a [[kanadai hód]].
 
== Előfordulása ==
A faj kiválóan alkalmazkodott a vízi életmódhoz, élőhelye a fás vízpart. Eredetileg Eurázsia nagy részén előfordult, de a 20. század elejére Európában alig maradtak állományai: a [[franciaország]]i [[Rhône]] és a [[németország]]i [[Elba (folyó)|Elba]] egyes szakaszai mellett, illetve [[Norvégia]] déli részén, a [[Nyeman (folyó)|Nyeman]] és a [[Dnyeper]] [[fehéroroszország]]<nowiki/>i medencéjében és az [[oroszország]]<nowiki/>i [[Voronyezs]] környékén. A hódok [[Szibéria|Szibériában]] is előfordulnak, és [[Mongólia]] területén is él egy kis populációjuk.
 
Az 1920-as években indultak meg az első visszatelepítési programok a skandináv és a balti területeken, amelyek aztán az 1980-as, 90-es években új lendületet kaptak [[Közép-Európa|Közép-]] és [[Dél-Európa|Dél-Európában]] is. Megmentése érdekében visszatelepítési programok folynak az [[Elba (folyó)|Elba]], a [[Duna]] és a [[Rhône]] vízgyűjtőjében, [[Skandinávia]] egyes részein, [[Bajorország]]ban és [[Hollandia|Hollandiában]], valamint sikeresen visszatelepítették [[Románia|Romániába]], az [[Olt]], a [[Vargyas-patak|Vargyas]] és [[Feketeügy]] folyókba.<ref>http://www.erdelyinimrod.ro/?page=10157</ref> A [[Brit-szigetek]]ről már a [[16. század]]ban kipusztult, de a skót kormány 2008-ban beindította a ''Skót hódkísérlet''-et, amelynek keretében 2009 májusa és 2010 szeptembere között tizenhat, a [[norvégia]]i [[Telemark megye|Telemark]] környékén befogott példányt engedtek el az [[argyll]]i [[Knapdale]] közelében lévő tavakban. Az állatok rendszeresen szaporodnak. A visszatelepítés sorsa 2014-ben dől el, amikor a vizsgálati eredmények fényében a skót kormány akár a hódok eltávolításáról, de a program kiterjesztéséről és további telepítésekről is dönthet.<ref>[http://www.scottishbeavers.org.uk/ A Skót Hódpróba honlapja]</ref> Európában a 2003-as felmérések szerint a [[Skandináv-félsziget]]en, [[Norvégia|Norvégiában]] él a legtöbb hód.
 
=== Magyarországi előfordulása ===
Magyarország hódállománya a [[19. század]] közepére a vadászat miatt kipusztult, 1858-ban Ács mellett a Concó-patakban észlelték utoljára.<ref>Patay László: ''Vadak'', Budapest, Móra, 1978, ISBN 963-11-1122-9 54. p.</ref><ref name=Vörös>''Vörös Könyv. Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok''. Budapest, Akadémia Kiadó, 1990. 55. old. ISBN: 963-05-5819-X.</ref> A [[20. század]] utolsó évtizedében az [[ausztria]]i és magyar [[WWF]] együttműködésének eredményeképpen visszatelepítése megkezdődött a [[Duna]] ausztriai szakaszán. [[1996]] óta a [[Duna–Dráva Nemzeti Park|Duna-Dráva]] és a [[Fertő–Hanság Nemzeti Park]] területén, illetve a [[Tisza]] középső és felső folyásánál, [[2006]] őszén pedig [[Hódmezővásárhely]]en történt telepítés. [[2007]] őszén a Duna-Dráva Nemzeti Park Drávai szakaszán újabb 25 példányt engedtek szabadon, ezzel a nemzeti parkban élő állomány mintegy 60 egyedre nőtt. [[2004]] óta minden szabadon engedett példányt nyomkövető rendszerrel szerelnek fel. Spontán vándorlás révén már a [[Zagyva]] mentén is megjelentek. A jelenlegi magyarországi állomány zömét a korábbi külhoni telepítések szaporulata adja. 2013-ra populációja már meghaladja az 1000 darabot, és a fadöntésekkel helyenként jelentős gondokat is okoz.<ref>[http://nol.hu/lap/20131207-hodinvazio_a_hazai_folyoknal Hódinvázió a hazai folyóknál]</ref>
 
*
== Alfajai ==
* ''Castor fiber fiber''
* ''Castor fiber albicus''
* ''Castor fiber belorussicus''
* ''Castor fiber birulai''
* ''Castor fiber galliae''
* ''Castor fiber orientoeuropaeus''
* ''Castor fiber pohlei''
* ''Castor fiber tuvinicus''
* ''Castor fiber vistulanus''
 
== Megjelenése ==
 
== Szaporodása ==
A hód számára a tél nem a [[téli álom]], hanem a [[szaporodás]] időszaka. A [[Házasság|monogám]] szülők 105–107 napos [[vemhesség]]et követően együtt gondozzák és táplálják egy-két utódukat. A fiatalok már születésük után látnak és a szőrzetük is fejlett, úszni azonban még nem tudnak.<ref name="Vörös">''Vörös Könyv. Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok''. Budapest, Akadémia Kiadó, 1990. 55. old. ISBN: 963-05-5819-X.</ref> Elválasztásra kb. háromhetes korban kerül sor. A kölykök az [[ivarérettség]] eléréséig, azaz mintegy két-két és fél évig szüleikkel maradnak. Az európai hód akár 15–17 évig is élhet.
 
== Természetvédelmi helyzete ==
 
Az európai hódokra régebben húsukért, pézsmájukért és prémjükért vadásztak, illetve vizes élőhelyeik beszűkülése és a [[kanadai hód]]ok betelepítése jelentette versengés fenyegette őket. Mára azonban a széles körben megvalósított át- és visszatelepítéseknek és egyéb védelmi intézkedéseknek köszönhetően szerte Európában terjeszkedőben vannak, létszámuk növekszik. Élőhelyének nagy részéről ([[Franciaország]]ból, [[Ausztria|Ausztriából]], [[Lengyelország]]ból) a konkurens kanadai hódok is eltűntek, az [[Oroszország]]ban és [[Finnország]]ban megmaradt állományokat pedig szigorú ellenőrzés alatt tartják, és nem engedik terjeszkedni. [[Magyarország]]on [[1988]] óta védett, [[eszmei érték]]e 50&nbsp;000 [[forint]].
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== Források ==
* {{Csodálatos állatvilág}}
*[http://www.bucknell.edu/msw3/browse.asp?id=12600005 Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás)] {{en}}
 
== További információk ==
* {{redlist|4007|2009-09-26}}
* [http://www.wwf.hu/media/file/1182171509_hodfuzet_2_vegso.pdf WWF: Amit a hódról tudni érdemes (PDF kiadvány)]
* TermészetBúvár 2006/2
* [http://animaldiversity.ummz.umich.edu/site/accounts/information/Castor_fiber.html Animal Diversity Web]
* [http://nol.hu/lap/20131207-hodinvazio_a_hazai_folyoknal Hódinvázió a hazai folyóknál]
 
 
38 671

szerkesztés