„Nesztorianizmus” változatai közötti eltérés

a
(→‎Források: tagolás)
 
== Az eretnekséggé nyilvánítás története ==
Nesztorioszt azzal vádolták, hogy két fiút vall és két Krisztust, az embert és az Istent, ezáltal felelevenítve [[Szamoszatai Pál|Szamoszatai Paulosz]] ([[3. század|3. sz.]]) [[adopcianizmus]]át. [[Alexandriai Kürillosz]] fellépésében politikai és tanbeli elemek is keveredtek, de magatartásában valójában az [[Alexandria (Egyiptom)|Alexandria]] és [[Antiokheia|Antiochia]] közötti hagyományos versengés éledt fel. Tipikusan alexandriai volt: Kürillosz álláspontja Krisztus emberi természetét alárendelte az isteni természetnek, jobban megragadta az egységet, az emberi és az isteni tulajdonságok különválasztása érdekében pedig kevésbé mutatkozott következetesnek. Kürillosz Nesztorioszhoz intézett 2. levele, valamint Nesztoriosz válasza ([[430]]) egyúttal a két iskola különbözőségét is tükrözte. A válságról mindketten tájékoztatták [[I. Celesztin pápa|I. Celesztin]] római pápát († [[432]]), aki - kevéssé ismerve a kérdést - Kürillosznak fogta pártját. A pápa [[430]] aug-ban egy római zsinatra hívta Nesztorioszt, hogy tévedése beismerésére bírja, és Kürilloszt bízta meg, hogy rendelkezését eljuttassa hozzá. Kürillosz ezt csak nov-ben adta át, a ''[[Tizenkét anatéma|Tizenkét anatémá]]''val együtt.
 
Ezek a legradikálisabb módon képviselték az alexandriai [[Krisztológia|krisztológiá]]t, egyebek között Krisztus emberi és isteni természetének egysége is szerepelt köztük, melyet egyetlen antiochiai teológus sem írt volna alá. Közben Kürillosz a császártól zsinat összehívását kérte.