„Heinrich Bullinger” változatai közötti eltérés

link
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
(link)
| képaláírás = Festmény Heinrich Bullingerről
| születési név =
| születés helye = [[Bremgarten]], [[Aargau kanton|Aargau]]
| születés dátuma = [[1504]]. [[július 18.]]
| halál helye =
| halál dátuma = [[1575]]. [[szeptember 17.]] {{életkor-holt|1504|07|18|1575|09|17}}
| nemzetiség = svájci
| házastárs =
}}
[[Fájl:Heinrich-Bullinger.jpg|thumb|right|Rézkarc Heinrich Bullingerről]]
'''Heinrich Bullinger''' (magyarosan ''Bullinger Henrik''), ([[Bremgarten]], [[Aargau kanton|Aargau]], [[1504]]. [[július 18.]] – [[1575]]. [[szeptember 17.]]) svájci [[Reformáció|reformátor]].
 
== Életpályája ==
Atyja lelkész volt. 1519-től vagy 1520-tól<ref>Colijn szerint 1519, A Pallas nagy lexikona szerint 1520</ref> [[Köln]]ben tanult, ahol [[Rotterdami Erasmus]], [[Luther Márton]] és [[Philipp Melanchthon]] írásait is olvasta. Luther ’’ Von der babílonischen Gefangenschaft’’ című írásának hatására a reformációhoz csatlakozott. 1523-tól a kappeli kolostorban volt tanító, ahol az apát is titkon a reformációt pártolta. Ekkor ismerkedett meg [[Ulrich Zwingli]]vel is, és elfogadta teológiai nézeteit. 1525-ben Zwingli megkérte, hogy legyen segítségére az [[anabaptizmusAnabaptista mozgalom|anabaptisták]] elleni vitában, így elkísérte őt a berni vallásértekezletre.
 
1529-ben lelkészként szolgált Bremgartenben, majd Zwingli 1531-ben bekövetkezett halála után az ő utódja lett Zürichben, ahol jelentős befolyásra tett szert, mivel a lelkipásztori és tanári hivatás mellett a zürichi zsinat és a lelkészi vizsgabizottság elnöke volt. A reformáció előharcosaként egyaránt fellépett a katolikusok, lutheránusok és anabaptisták ellen.
 
Zürichből kiszorította [[Martin Bucer]] konkordiáját s egyik kezdeményezője volt a második bázeli vagy [[első helvét hitvallás|első helvét]] (1536), valamint a [[másodikII. helvét hitvallás|második helvét hitvallásnak]]nak (1566). Befolyását a francia és angol református egyházra is kiterjesztette. [[Kálvin János|Kálvinnal]] folytatott egyeztetése nyomán fogadták el 1549-ben a ''[[Consensus Tigurinus]]''t, amely összefogta a zürichi és a genfi reformációt.
 
== Teológiája ==